tanulmány

1. Előzmények

2. A települések gázközmű vagyonának létrehozását és értékelését meghatározó szempontok

2.2. Szubjektív tényezők szerepe

2.3. A gázszolgáltatók és a települések közötti sajátos viszony

3. A TÖOSZ-nak visszaküldött adatfelmérések elemzése és értékelése

3.1. Az adatfelmérések kiértékelése

3.2. Települési észrevételek, vélemények a gázközmű-vagyon felmérésről és egyéb kapcsolódó kérdésekről

3.2.1. Általánosságban

3.2.2. Konkrét észrevételek

- 5./ A Konzorcium munkaközi felmérési adatainak egyeztetése

4. Összefoglalás, következtetések

1. Előzmények

A gázközmű vagyonnal kapcsolatos viták az új Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. trv.) hatálybalépésével kezdődtek. Az érintett települések nagy számban jelentették be igényüket - egyrészt a korábban, főként saját (ill. lakossági) pénzekből megvalósított gázberuházások ingyenes vagyonátadása miatt, másrészt az Önk. trv. rendelkezéseinek értelmében - különösen azt látván, hogy a törvény, ebben a vonatkozásban nem kerül végrehajtásra. Az igényeket -más törvényes lehetőség híján - peres úton igyekeztek érvényesíteni.

Időközben a jogszabályi háttér módosulásával, a gázszolgáltatók átalakulását majd privatizációját követve a korábbi beruházási és vagyonátadási gyakorlat lényegében mit sem változott. A települések az Önk. trv.- t módositó 1995. évi LXX. sz. trv., illetve a korábbi 1993. évi LXXXII. sz. trv. révén bizonyos kárpótláshoz (utólagos részvénytulajdonhoz) jutottak, azonban ezen intézkedések nem elégítették ki maradéktalanul sem a korábbi, 1990. évi Önk. trv.-nek megfelelő mértéket, sem a települési igényeket. Az Alkotmány Bíróság döntésével (az 1995. évi LXX. sz. trv. bizonyos pontjait megsemmisítette) már törvényesen is megnyílt, a végleges és mindenki számára megnyugtató megoldás lehetősége. Vonatkozó jogszabályok áttekintése.

A feladat végrehajtása során minden érintett település véleményét kikérték és a vonatkozó naturális és pénzügyi adatokat leegyeztették. A településeknek nyilatkozniuk kellett a felmérési adatok realitása és elfogadása tekintetében. A Konzorcium az adatait a gázszolgáltatóktól szerezte be, illetve a korábbi átalakulási vagyonmérleg adatbázisára alapozta (amelyet szintén az Interauditor Kft. készített el).

A TÖOSZ szerepe

A Telepölési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a települések érdekképviseletére és érdekérvényesítésére hivatott szervezet. Tagjai számát tekintve a legnagyobb ilyen funkciójú érdekszövetség. A gázközmű vagyon felmérése és értékelése kapcsán a TÖOSZ feladata többrétű:

s mindezen feladatokat nem csak a tagsága számára nyújtja, hanem valamennyi, ezt igénylő település számára, lehetőségei szerint a többi érdekképviseleti szervezettel is együttműködve.

A TÖOSZ a feladatot végrehajtó Konzorcium tevékenységét, a vagyonfelmérési és értékelési munka eredményeit, végső soron az ÁPV Rt. kormányzat számára kidolgozandó javaslatát, szakértőivel, az önkormányzatok érdekében ellenőrizni kívánja. Ennek érdekében kifejtett lépései:

• Az ÁPV Rt. megbízása szerinti, új vagyonfelmérési és értékelési feladat ajánlati felhívásának feltételrendszerét egyeztették a TÖOSZ képviselőjével.

• 1999. tavaszán, a gázközmű vagyon felmérési munkák első pályázati kiírásának időszakában a TÖOSZ egy "az önkormányzatokat megillető gáz-közmű vagyon ügyében a tényállások összeállításához" című adatlapot szerkesztett és küldött szét az érintett talapüléseknek (1. sz. adatfelmérés).

• 1999. novemberében, a gázközmű vagyon felméréssel egy időben a TÖOSZ kéréssel fordult az érintett önkormányzatokhoz, hogy adatszolgáltatásukkal segítsék, a folyó vagyonfelmérés, Szövetség általi ellenőrizhetőségét, azaz küldjék meg a felmérést végző konzorciumnak is visszaküldött adatlapokat, töltsék ki a TÖOSZ által megszerkesztett 2. adatlapot (2. sz. adatfelmérés), és végül juttassanak el minden olyan adatot és dokumentumot, amit a települések gázközmű vagyonának felmérése és értékelése tárgyában szükségesnek látnak.

• A TÖOSZ szakemberei, megbízott ügyvédei megyénként tájékoztatókat tartottak az érdeklődő településeknek, ahol kölcsönösen informálták egymást és egyeztették a képviseleti munka tennivalóit

A földgázszolgáltatás hazai fejlődése során 1960-tól napjainkig különböző történelmi időszakok voltak jellemzőek. A gázszolgáltatók településekkel való viszonyában is számos meghatározó eseményt különböztethetünk meg.

A települések lakosságát és képviseleti szerveit indokoltan irritálja az a tény, hogy a többnyire saját pénzen (illetve önkormányzati hozzájárulással) megvalósított települési gázközmű hálózatot térítés mentesen kell átadnia a gázszolgáltatóknak, akik ebből jelentős hasznot húznak. Amíg a cégek állami tulajdonban voltak, és a társadalmi rendszertől sem volt idegen az "államosítás" gyakorlata, még valahogy napirendre tértek e felett, de most a piacgazdaságban, amikoris már törvény szerint sem kellene a korábbi gyakorlatot követni, méginkább érzékenyek az érintettek ezen valós vagy vélt "igazságtalansággal" szemben.

2.3. A gázszolgáltatók és a települések közötti sajátos viszony

A gázszolgáltatók és a települések közötti viszony - a történelmi múltból eredően, de még ma is jellemzően - igen sajátos, és semmi esetre sem nevezhető, a társadalmi viszonyokból és a piacgazdaságtól, amúgy elvárható, egyenrangú és kiegyensúlyozott viszonynak.

E gázszolgáltatói pozíciónak okai egyfelől múltban gyökereznek, amikoris állami gázszolgáltató vállalatok, állami pénzekből fejlesztettek. Később (a nyolcvanas évektől kezdve) amikor már döntően magán, illetve önkormányzati pénzeszközökből történtek a fejlesztések, az állami döntési mechanizmus (a települések bekapcsolásának minisztériumi jóváhagyása, gázszolgáltatók-települések "megállapodása") jellemzői ugyanúgy megmaradtak. A magán pénzekből épülő vezetékeket fel kellett ajánlani ingyenesen a gázszolgáltató vállaltoknak (a gáztörvényből eredően). Később a gáztörvény ezen előírása módosult (már nem kellett a tulajdonjogot kötelezően, ellenszolgáltatás nélkül átadni), de a helyzet lényegében ettől sem változott, csak a neve lett más (keretátadás). A gázszolgáltatók már piaci oldalról is igyekeztek magukat pozícióba hozni (beruházás "átvállalása", vállalkozói kör kézbentartása, üzemeltetés feltételekhez kötése, stb.). A korábban át nem adott gázközmű vagyon általában utólag értékesítésre került, ez esetben viszont az ellenérték meghatározásánál játszott szerepet az "erőfölény" (legalábbis az érdekelt települések véleménye szerint).

Összegezve azt lehet mondani, hogy a gázszolgáltatók monopóliuma egyfelől természetes és indokolt, másfelől viszont nem okvetlenül szükségszerű, hogy a települések (fogyasztók) a gázszolgáltatókkal való viszonyában ezt így is éljék meg. A települések elsősorban a gazdasági szempontból érzik a kiszolgáltatottságot, mégpedig akkor, ha látszólag (esetleg valójában) a gázszolgáltató vissza is él e monopol helyzetből eredő hatalmával.

3.1. Az adatfelmérések kiértékelése

Fent hivatkozott felmérések, valamint egyéb dokumentumok visszaküldése alapján az alábbi általános következtetések vonhatók le a felmérésről:

-3./ A TÖOSZ felmérése szerinti adatlapokat visszaküldők között, a település nagyságot (lakosságszámot) tekintve valamennyi település csoport megtalálható, sőt a visszaküldő települések e csoportok közötti megoszlása szinte megegyezik az ország valamennyi településnek e népesség csoportok szerinti megoszlásával. A TÖOSZ általi felmérési minta tehát e szempontból is jól reprezentálja az ország összes gázzal ellátott települését.

3.2.1. Általánosságban

Általános vélemény volt, hogy nagy megelégedéssel vették a települések e régóta húzódó, problémákkal terhes ügy megoldási igényét a kormány illetve az ÁPV Rt. részéről, és a pályázat nyertes konzorcium jelentkezését is a többség örömmel üdvözölte, a számukra szükséges és lehetséges támogatást biztosította, ugyanakkor néhányan határozott elvárásaikat is megfogalmazták.

Az alábbiakban témakörönként igyekszünk áttekinteni a vagyonfelmérés főbb folyamatelemeit, illetve a kapcsolódó kérdésköröket.

- Alapadatok:

A települések nagy része hiteles és teljeskörű adatszolgáltatást nem tudott adni az őket megillető gázhálózati eszközállományról és igényekről, ugyanakkor számos település részletes és pontos nyilvántartással rendelkezik a településükön megtalálható gázvezeték állományról és a mindenkori pénzügyi teljesítésekről, igényekről. A településeknek a gázközmű vagyonnal kapcsolatos felmérés és elszámolás tárgyában megfogalmazott álláspontja (lásd: Tapolca Város Jegyzőjétől), hogy "végérvényesen próbálja meg mindkét fél a birtokában lévő adatokat az egyeztetéshez biztosítani."

ami jelentősen segíthette a mostani felmérési munkát. Mivel a gázszolgáltatók átalakulási vagyonmérlegét szintén, a jelenlegi munkát elnyerő konzorcium egyik tagja, az Interauditor Kft. végezte, valószínűsíthető, hogy felmérését a korábbi adatbázisára alapozta.

- Részvényjuttatás:

Az 1993. évi LXXXII. sz. trv. kapcsán, a településeket megillető részvényjuttatás mértéke - a törvény szerint - a települések által a gázszolgáltatóhoz benyújtott igazolások alapján került meghatározásra. Az igényeket a két fél egyeztette egymással (az egyeztetést dokumentáló jegyzőkönyveket sok település csatoltan megküldte). A konkrét részvényjuttatás csak később - az Önkormányzati törvény 1995. évi LXX. trv. általi kiegészítését követően -, 1997-ben történt meg, a két törvény együttes jogcíme alapján. Ezzel kapcsolatosan az okozhatott félreértéseket, hogy a különböző jogcímeken járó, de általában egy menetben megkapott részvénycsomagról nem derült ki egyértelműen, hogy a két jogszabály szerint megkülönböztetve mennyi a követelés, illetve a teljesítés. A gázszolgáltatók elvégezték a számítást, az önkormányzatok többnyire vissza is igazolták ezt, mégis - a felmérések tanúsága szerint - igen sok értelmezési probléma van még mindig e tekintetben is. A helyzetet bonyolította, hogy ez utóbbi, "40 %-os" trv. alapján több módszert követve történtek kifizetések (eszközarányosan, lakosság arányosan, ezek keveréke szerint).

- Önkormányzati törvény:

Az kétségtelen tény, hogy az 1990. évi LXV. sz. trv. (Önkormányzati törvény) nem lett végrehajtva a tekintetben, hogy az általa megfogalmazott körbe tartozó gázvezeték állomány nem került az önkormányzatok tulajdonába. Valószínűsíthető, hogy a VÁB-ok sem végezték el a törvény által rájuk rótt feladatot. Az Ötv. későbbi kiegészítésének (1995. évi LXX. trv.) lényegesebb pontjait az Alkotmánybírósági döntés hatálytalanította.

- A Konzorcium jelen felméréséről:

A vagyonfelméréssel és értékkeléssel megbízott konzorcium (Interauditor, Pricewaterhouse) egy bemutatkozó levél kíséretében megküldte a településeknek a gázvezeték vagyon 1990. évi LXV. trv. szerinti adatait (összesítve naturáliában és értékben) és a településeken megvalósuló gázberuházások igazolt hozzájárulásainak évenkénti nagyságát ("sajáterő") és vonatkozó értékét. Ez utóbbi vonatozásában a felmérés időtartama: 1980 - 1992-93., illetve "többletfeladatként" 1993-1995 között.

A települések által megkapott adatszolgáltatásban nem különül el a külterületi, több település ellátására szolgáló - általában nagyközép nyomású - vezetékek állománya (holott ez az egyik lényeges feladata volt a felmérésnek). Így e kategóriába tartozó vezetékeket nem lehetett ellenőrizni, továbbá ezek hiányában a "közös" vezetékek, Önkormányzati trv. szerinti megosztását sem lehet elvégezni. Az átadott adatlapon feltüntetett burkolatköltség és települési tényező szintén terheli, értelmezhetetlenné teszi az összesített adatokat.

3.2.2. Konkrét észrevételek

Az alábbiakban a visszaérkezett adatlapok illetve kísérő levelek (mellékletek) alapján kivonatosan közöljük a munka egészére vonatkozó -, illetve a különböző települések által adott egybecsengő vélemények közül a jellemzőbbeket. A feldolgozásban elsősorban a kritikai észrevételeket emeltük ki, mivel a részletesebb, érdemi kifejtésekben is főként ezek domináltak. A települések véleményét szó szerint idéztük, ugyanakkor némelyekhez kiegészítő kommentárt is fűztünk. A vélemények ismertetését igyekeztük témánkénti csokrokba szedni.

- 1./ Az adatfelméréssel, adategyeztetéssel kapcsolatos általános vélemények

"... Megfelelő nyilvántartások hiányában kénytelenek voltunk elfogadni az ÁPV Rt. által kimutatott adatokat."

Az idézett vélemény sajnos egy jellemző tényre világít rá, külön elemzés tárgya lehetne, hogy e körülmény mennyiben róható fel a településeknek, és mennyiben az egyéb szereplőknek (gázszolgáltatók, szabályzási környezet, stb.).

Püspökladány Város Polgármesterétől:

• a felmérés nem teljeskörű, nem azonosítható,

• a gázszolgáltatók átalakulási vagyonmérlege szerinti értékek nem követhetők,

• a megküldött kimutatás nem kellően dokumentált, nem hiteles, .. "

A hitelesség felvetése szintén jogos igény (és talán követelmény is volt), hiszen egy kétoldalú (Települések - Gázszolgáltató közötti) jegyzőkönyv, vezetékleltár melléklettel tudja csak kielégíteni a hitelesség kritériumát, ennek hiányában nincs bizonyítéka a felmérés valóságtartalmának.

Az Önök által készített kimutatás további pontosítást és egyeztetést igényel...."

A vezetékfelmérés részletes alapadatainak számonkérése nemcsak, hogy jogos igény az önkormányzatok részéről, hanem e nélkül az egyeztetést, ellenőrzést érdemben el sem lehet végezni.

... körzeti gázfogadók .. önálló leltári egységet képeznek, ezeket külön kell számításba venni az értékelésnél."

A felmérés során, az előzetesen maghatározandó terminológiai kérdések tisztázásának - és jogszabály értelmezések elmulasztása olyan következményekkel járhat, hogy többen többféleképpen értelmezik a számbaveendő objektumokat, és ezért is adódhatnak félreértések.

"... közlik, hogy rendelkeznek a munka elvégzéséhez szükséges adatokkal és információkkal. Ezeket Önkormányzatunk nem ismeri, így az Önök megállapításainak ismeretében - véglegesítés előtti későbbi egyeztetés alkalmával - kívánunk reagálni. ... "

Az idézetből ismételten kitűnik, hogy a települések igényelnék egyfelől az alapadatok részletezését, másfelől a véglegesítés előtti ismételt egyeztetést (amire már sajnálatosan nem került sor).

" .. közlöm Önökkel, hogy a PricewaterhouseCoopers-től önkormányzatunk semmilyen anyagot nem kapott. "

Pedig adatszolgáltatása szerint 1995.-ben valósult meg gázközmű beruházása.

- 2./ A vonatkozó törvények értelmezési kérdései

Sérelmezzük továbbá, hogy az 1993. január 1-ét követően megépült utcai vezetékért, melyek a TIGÁZ-nak szintén átadásra kerültek - noha azok az 1990. évi LXV. tv. 107. par. (1) bek. c.) pontja alapján ugyanúgy önkormányzati tulajdonnak minősülnek - semmilyen ellentételezést nem kapott önkormányzatunk. Ezen vezetékek megépítése lakossági önerőből történt, .. "

.. Kérjük, hogy a .. Ft. részletes listát részünkre megküldeni azzal, hogy ez az összeg milyen beruházásokat tartalmaz...."

Ezen észrevételek felvetik az Önkormányzati törvény 1990. utáni figyelembevételének kérdését, és a részvényjuttatás szabályainak, vonatkozó törvények értelmezési kérdéseit. Mindkét vonatkozásban félreérthetetlen szabályértelmezésre lenne szükség ahhoz, hogy a települések egyértelműen összeállíthassák igényeiket és ellenőrizhessék azok kielégítési módját. Az értelmezési kérdések számos településnek okoztak problémát, különösen a 40 %-os részvényjuttatás kapcsán (lásd: a következő pontnál idézett véleményeket). Minden bizonnyal a végleges vagyon kielégítésnél is felmerülnek majd ezek a problémák (erre a jelen felmérésekből is lehet következtetni), amire a törvényalkotónak oda kell figyelnie, különben a bírósági eljárások tömegével lehet számolni.

Igen, fenntartjuk korábban a Vagyonátadó Bizottságokhoz bejelentett igényünket ..."

Az ÁPV Rt.-nek címzett levél, tehát az Önkormányzati trv. módosítását kérdőjelezte meg (s utólag az Alkotmány Bírósági állásfoglalás igazolta is ezt a vélekedést).

" ... Önkormányzatunk mintegy 12 millió forint pénzeszközt adott át 1994-96. évek során az ÉGÁZ Rt.-nek, a bevitt pénzeszköz nagyságának ellenére vagyonából nem részesülhetett, mert 1995. november 30.-ig önhibáján kívül nem került sor a műszaki átadásra. Ez a törvényi rendelkezés Répceszentgyörgyön kívül több más vas megyei települést is hátrányosan érintett, ... "

A gázberuházásokhoz szükséges pénzátadások mikéntje, és a részvényjuttatás feltételeinek összefüggései minden bizonnyal nem volt pontos és közérthető mindenki számára, hiszen előfordulnak olyan esetek is, amikoris 96-os vezeték létesítések után kaptak részvényt.

" .. A részvényjuttatást megelőzően ... kimunkálásra került a beszámítható beruházási vagyonérték. Ezt követően azonban az érintett Önkormányzatok lakosságarányosan részesültek a részvényekben. Ebből kifolyólag számos, régiónkat érintő per indult…"

A Veszprém-Zala-Somogy megyei régió - mivel nem tudtak a kijelölt határidőig megegyezni - lakosságarányosan kapott részvényt, amely körülmény a nagyobb lakosságszámmal rendelkező településeknek kedvezett.

" ... Községünk 1992.-ben az ÁFA átvállalás és a térítés nélkül végzett műszaki ellenőrzést nem számítva teljesen önerőből végezte el a település gázhálózatra csatlakoztatását, amely összesen 37,5 millió forint fejlesztést jelentett. A különböző számítási módszerek szerint ennek csak töredékét kaptuk vissza a részvényjuttatásokkal (5.634. e.Ft) értékben."

Az aránytalanság oka itt valószínűleg a - kistelepülésekre hátrányos - lakosságszám arányában történő elosztásban rejlett.

.. az elosztó hálózat a lakóság önkéntes hozzájárulásából és tanácsi, illetve önkormányzati saját forrásból létesült. Az ezt bizonyító okmányok ... másolatban a DÉGÁZ-nak is megküldtük ... Végül a vagyon megosztásánál ezek nem kerültek figyelembevételre, amely miatt településünket jelentős hátrány érte... "

Mivel vonatkozó törvény a részvényjuttatás elosztásához nem állapított meg szigorú, szakmailag is helyt álló szabályt, így óhatatlanul az érintettek érdekérvényesítési harcától tette függővé az egyes térségekben alkalmazott vagyonjuttatási, eljárási szabályokat. Ennek következtében a vélt vagy valós sérelmekből további viták és peres ügyek következhetnek.

község lakossága (vállalkozók) és az Önkormányzat hozzájárulásával került kivitelezésre, így igényt tartunk a gázközmű vagyonból való részesedésre."

Fentiek alapján kérem, hogy az Önkormányzatot megillető gáz- ... közművagyon igények közigazgatási és bírósági úton történő érvényesítése ügyében a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjenek."

A fenti idézetekből is látszik, hogy annak ellenére, hogy a jelen részvényjuttatás, tervek szerint egyesekre (a 93-t vagy a 95-t követő beruházásokra ?) már nem terjedhet ki, az érdekeltek - a törvényi és gazdasági környezet változása ellenére a korábbiakhoz hasonló eljárások miatt - továbbra is sérelmesnek érzik helyzetüket, és igényt tartanak a gázberuházásokba befektetett pénzeszközeik utólagos ellentételezésére. Ilyen és hasonló esetek miatt - a jelenleg tervbe vett intézkedések ellenére is - további perek sora várható.

Tiszaszalka:

Adatszolgáltatása szerint a településen 1992-1993.-ban voltak megvalósult gázberuházások, az ÁPV Rt.-től nem kapott részvényt. 1996. decemberében kötött adás-vételi szerződést. Az Interauditor által megküldött 2. sz. melléklet (az 1993. LXXXII. törvény alapján számított érték) nem tartalmaz adatokat.

Tehát amely település nem adta át a gázvezetékeket (időben) a gázszolgáltatónak (melyeket többnyire saját forrásokból épített), annak nem járt a LXXXII. trv. szerint sem és az Ötv. kiegészítés szerint sem részvényjuttatás (így a 40 %-os részvényjuttatásból sem részesülhetett). Később e települések is - általában gazdasági kényszerből - többnyire eladták a gázvezetékeket a gázszolgáltatónak (véleményük szerint áron alul, általában 40 % körüli értéken). Mos az eredeti Ötv. szerinti kárpótlás során (a gázvagyon ellentételezésének 100 %-ra való kiegészítésénél) kérdéses, hogy fog eljárni a törvényalkotó e "renitens" települések esetében. Mindenesetre a megküldött adatlapok szerint e településeknél nem vettek figyelembe saját hozzájárulást, ugyanakkor e települések nagy része is igényt tart további ellentételezésre.

".. A PricewaterhouseCoopers által kért mellékletek 1. sz. lapját módosítani kellett a DÉGÁZ Rt. nyilvántartási hiányosságai miatt, mintegy 41 utca nem szerepelt benne. ... A DÉGÁZ Rt. ezirányú adatait azóta is vitatja az önkormányzat, ennek ellenére Önkormányzatunk részvénycsomagja az Rt. adatain alapul."

Ezért fontos a két fél közötti hiteles vezetékleltár megléte, mert ennek hiányában csak további vitákra lehet számítani.

Jegyzőkönyv - Tótkomlós Önkormányzata és a DGÁZ Rt. között:

" ... Az önkormányzat ... a részvénytulajdont összegében elfogadják, azonban igényt tartanak a vezeték építés során végzett társadalmi munka összegének megfelelő pótlólagos részvényhányad megállapítására."

".. A hálózat 90 %-a társulati formában, nagyfokú lakossági hozzájárulással valósult meg, de a törvény csak a pénzbeli hozzájárulás igazolt költségeit veszi figyelembe, holott a megvalósítás teljes földmunkája lakossági közmunkával készült el, s ez nem jelenik meg az érték megállapításban. Ennek mértéke közel azonos, de inkább magasabb, mint az aktivált szakipari munka. Korábban ez is kifogás tárgyát képezte, hogy a DÉGÁZ által átvett vezetékek értéke nem valós, az irreálisan alacsony, ez irányú kérésünk azonban nem teljesült..."

Ez egy többek által is felvett, de még többeket érintő, általános probléma. Az önkormányzatok, a befizetéseket enyhítendő, nagyon sok esetben saját munkával (általában a földmunkával) járultak hozzá a gázvezeték építéshez. Ha figyelembe vesszük, hogy a földmunka a vezetéképítés egyik jelentős költséghányadát teszi ki (közel 50 %-t), és mindez, az elkészült gázvezetékben, mint vagyonelem testet ölt, akkor megállapíthatjuk, hogy jogos ezen önkormányzati igény felvetése. A gázszolgáltatók, a legkülönfélébb módon jártak el e tekintetben (volt, aki a saját munkát 50 %-os értéken vette figyelembe).

Az ÉGÁZ képviselői arra hivatkozva, hogy "vagyona csak a szolgáltatónak lehet" megtévesztették a polgármestereket...."

".. Megküldöm továbbá a ... képviselő-testületi határozatot, melyet a TIGÁZ Rt. "kezdeményezésére" /nyomására!/ - a környékbeli önkormányzatokhoz hasonlóan - hozott meg .."

" ... a településen lévő gáz közmű nagyságának pontosítása végett megkerestük a KÖGÁZ Rt. Nagykanizsai Igazgatóságát. A szolgáltató megkeresésünkre közölte, hogy ezek az adatok nem nyilvánosak, így kérésünket teljesíteni nem tudja."

Figyelembe véve, hogy a város mintegy 35. millió forintos saját hozzájárulással építette meg saját gázhálózatát, elég sajátos a gázszolgáltató hozzáállása (sajnos ez nem egy egyedi eset, a már fentebb ismertetett monopolhelyzet téves értelmezéséből eredően).

1996.december 18.án a TIGÁZ Rt. a gázközmű vagyont, annak tartozékaival és felszerelési tárgyaival együtt - kihasználva az önkormányzatok kényszer-, illetve gazdasági helyzetét - áron alul, a beruházási érték 40 %-át képviselő ár ellenében vásárolta meg."

A többször felmerülő árkérdésben minden valószínűség szerint sokkal kisebb lenne a vélt vagy valós sérelem, ha az egyéb viszonylatokban (pl.: ingatlanok esetében) általánosan elfogadott hivatalos értékbecslések készültek volna az adott gázrendszerek vonatkozásában is, persze hozzátéve, hogy a fent említett monopolhelyzetnek, a piacot korlátozó voltával értékbefolyásoló hatása is van (idővel, a piaci viszonyok e területen való egyre fokozottabb érvényesülésével ez a korlátozó hatás is csökkenni fog).

Az önkormányzatok - 41 település - semmibe sem szólhat bele, hiszen monopolhelyzetet teremtett a ...."

Ez eset - noha nem tartozik a vizsgálat körébe - jól példázza, hogy bár már a piac jelei is láthatók, az önkormányzatok az igen rossz gazdasági helyzetükből adódóan még sem tudnak élni lehetőségeikkel, sőt olykor maguk idézik elő a sokszor elmarasztalt monopolhelyzetet.

A TÖOSZ, aminek mi is tagjai vagyunk, az önkormányzatokat ért méltánytalanság miatt bírósági eljárást kezdeményezett, amihez mi is csatlakoztunk...."

Itt is a korábban saját tulajdonban maradt gázvezetékvagyon "érték alatti" eladása a vita tárgya. A monopolhelyzetben lévő gázszolgáltató ajánlatát, minden bizonnyal motiválta, - de magára a piaci helyzetre is bizonyára hatott - a 40 %-os részvényjuttatási mód. A 100 %-os vagyon-kiegészítéssel viszont felmerül a korábban "alulértékelt" gázhálózati vagyon valódi értékmeghatározásának az igénye ez esetekben is

- 5./ A Konzorcium munkaközi felmérési adatainak egyeztetése

A teljesség igénye nélkül, néhány konkrét esetet kiragadunk a településektől, a vagyonfelmérést végző Interauditor Kft-nek küldött levekből, illetve a visszaküldött adatlapokból, itt is főként az eltérésekre, ellentmondásokra koncentrálva. Hozzá kell tennünk, hogy az említett esetek valóságtartalmának megállapítására nem vállalkozhattunk, valamint az adatváltoztatások sorsának nyomonkövetésére sem volt módunk, mivel ezek minden bizonnyal csak a végleges anyagból derülnek majd ki, de e dokumentáció mindezideig nem áll még rendelkezésünkre.

2. sz. mellékletben : 1980. - 1990. XII. 31. 29 907 905 Ft igazolt hozzájárulás....

A két melléklet adattartalma ellentmond egymásnak.

".. A 2. sz. mellékletben Önök a 11.533.000. Ft hozzájárulást nem szerepeltették, kérjük pótolni..."

Számos esetben az érintett Települések módosították az Interauditor által egyeztetésre megküldött adatokat :

pl.: Vámosoroszi,

Köszönettel vettük a gázközművagyon felmérésével kapcsolatban tett észrevételüket. Nagyigmánd 1994. évi hozzájárulásaként összesen .... ft.-t vettünk figyelembe, amit ... jegyző úr visszaigazolt."

Az igények feldolgozásánál a helyesbített értéket fogjuk alapul venni..."

A felmérés készítői tehát - bizonyos esetekben - reagáltak a településeknek megküldött adatszolgáltatásukra vonatkozó észrevételekre (a számítógépes programra való hivatkozás mindenesetre sajátos, bár ez esetben nem is jelentős eltérésről van szó). Arról sajnos nincs információnk, hogy milyen körben tettek korrekciókat, és hogy minek alapján foglaltak állást egy-egy vitás kérdésben (számos esetben méltányolták az észrevételeket, számos esetben nem), erre minden bizonnyal csak a véglegesen elfogadott felmérési és értékelési dokumentáció nyújthat majd támpontot.

4. Összefoglalás, következtetések

Az 1990. évi Ötv. végrehajtása nem történt meg. Később a saját erőt (lakossági és önkormányzati hozzájárulásokat) elismerő 1993. évi LXXXII. sz. törvény és az Ötv. kiegészítő 1995. évi LXX. törvény (40 % -os szabály) juttatott bizonyos részvénycsomagot a települések meghatározott részének. A települések nagy része (köztük a részvényjuttatásból kimaradtak is) úgy érzi (főként az Alkotmány Bírósági döntést követően), hogy az eredeti Ötv. szerint az 1990 utáni, az 1993 utáni, de még az 1995 utáni bekapcsolások után is jár nekik ellentételezés. Még azon települések is jogot formálnak az ellentételezésre, akik korábban nem adták át gázközmű vagyonukat a gázszolgáltatónak, azt - gazdasági kényszerből - utólag értékesítették "méltánytalan áron".

Zavaró, hogy az 1993. évi LXXXII. sz. törvény más logika szerint értelmezi az ellentételezést, mint az Önkormányzati törvény. Az előbbi ugyanis a szerint kárpótolja a településeket, hogy azok mikor és milyen arányban vettek részt a gázberuházás finanszírozásában (a saját rész elismerése). Viszont e törvény sem értelmezi az 1993. utáni helyzetet. Így a törvény hatálybalépése utáni "saját erős" fejlesztéseknél is sokan számíthatnak e törvény szelleme szerinti ellentételezésre, annál is inkább, mivel úgy érzik, hogy a jogi helyzet megváltozása ellenére, a beruházási gyakorlat lényegében semmit sem változott, csak nevében lett más (keretátadás).

A két törvény egymás melletti létezése értelmezési zavart okoz a települések egy részénél, ugyanis, pl.: az 1997-es részvényjuttatásokkal kapcsolatosan - a visszakapott vélemények szerint - a települések sorában több esetben is felmerült a kérdés, hogy valójában mi után (mely szabály szerint) is kapták a részvényeket, aminek tisztázása, a jogos igény meghatározásához elengedhetetlen.

Az önkormányzati gázközmű vagyon újraértékelésére az ÁPV Rt. által 1999. őszén beindított tevékenység kapcsán meg kell jegyezni, hogy a települések sok kifogásolni valót találtak részint az alkalmazott megoldási módszer, részint a már említett törvényi értelmezési problémák miatt. Meg kell jegyezni, hogy mivel az elkészült dokumentáció sajnálatosan még nincs birtokunkban, sok esetben feltételezésekkel kell élni a véleményezésnél. A vagyonfelmérésre és értékelésre alkalmazott megoldási módszer hiányosságaként megemlíthető:

• Nincs ráhatása a jogi feltételrendszer vitathatatlan, a műszaki feltételrendszer nem kellő mértékű figyelembevételéből eredő, sajnálatos, műszaki-jogi koherencia zavara következtében előálló ellentmondásainak befolyásolására, feloldására. Hiányzik a törvények egységes értelmezési gyakorlata. Így a jogi háttér különböző értelmezési lehetőségei szubjektív irányba befolyásolhatják az egész munkát a végkövetkeztetésekkel együtt.

• Vélhetően a korábbi (átalakulási) adatbázisból indult ki (teljesen új felmérés már csak az idő hiányában sem látszik lehetségesnek). Nem derült ki az előzetes adatszolgáltatásokból, hogy a felmérést végrehajtók hogyan vették figyelembe az Alkotmánybírósági döntés nyomán bejövő új szempontokat (pl.: belterületi – külterületi vezetékek szétválasztása, több település igényét szolgáló vezetékek megkülönböztetése, gázvezetékek létesítési forrásainak figyelembe vétele). Nem egyértelmű, hogyan kívánják a gázközmű-vagyon műszaki és gazdasági (állóeszköz) nyilvántartásainak kölcsönösen egyértelmű megfelelőségét biztosítani, amikor mindez a gázszolgáltatók saját nyilvántartásaiban sem megoldott mindezideig. A jogi feltételrendszer által meghatározott időmetszetek (törvények hatálybalépésének pontos időpontja) megfeleltetése a gázvezetékek létesítési folyamatának (tervezés, pénzügyi fedezet biztosítás, kivitelezés, műszaki-hatósági átadás, vagyonátadás-aktiválás-állóeszköz leltárba vétel) szintén problematikus.

• Az ÁPV Rt-s pályázat nyertese felmérésében a vagyonértékelési módszerekre helyezi a fő hangsúlyt, holott számos fajsúlyos kérdés vár még megválaszolásra ezt megelőzően is. Természetesen a végső vagyonjuttatás Ft értéke senkinek sem közömbös, mégis előbbre való kérdések:

- mi a településenkénti tényleges (hiteles) vezetékállomány mértéke (naturáliában) a különböző kitüntetett időmetszetekben;

- mi a közös (több települést megillető) hálózati vagyon megosztásának módja (területi jelleg, jelenlegi kapacitás, tervezett kapacitás, sőt a helyzetet itt még bonyolultabbá teheti, hogy létezhet olyan potenciális érdekelt, aki jelenleg még be sincs kötve a hálózatba);

- mik azok az egyértelmű jogi keretek, amik meghatározzák az önkormányzati követeléseket (adott korszak jogszabályi háttere, finanszírozási módok, stb.);

- a műszaki-jogi koherencia problémák feloldása (pl.: a saját tulajdon-közös tulajdon határa nem egy közigazgatási-területi jelleg, hanem egy műszaki-technológiai konstrukció).

* Megjegyzés: a fenti részletek, a TÖOSZ megbízásából készített, "A gázközmű vagyon felmérésével kapcsolatos települési adatszolgáltatások kiértékelése" c. tanulmányból valók. - GASORG Kft. 2000. március 12.