Legalább 150 milliárd forint a tét

Nem szűnik a pereskedés az önkormányzatok és az állam között

Keveslik azt az összeget az önkormányzatok, amit az állam nekik kíván juttatni - egy alkotmánybírósági határozat után - a belterületi közművagyon korábban végrehajtott értékesítéséből. A kormányzat által tartalékolt 50 milliárd forinttal szemben ugyanis - a kamatokkal együtt - véleményük szerint legalább 150 milliárd forint illeti meg őket. Ezért nem állnak el a gázközművagyonnal kapcsolatos már folyó bírósági keresetüktől, sőt a nagyobb elektromosközmű-vagyoni részesedésért is perbe szállnak.

Andrássy Antal NÉPSZAVA

Véget értek azok a régió-tanácskozások, amelyeken az önkormányzatok egyeztették álláspontjaikat és teendőiket a belterületi közművagyonnal kapcsolatos részesedési, illetve kártalanítási igényüket. Az ÁPV Rt. ugyanis - egy megismételt pályázat után - megbízta a PriceWaterhauseCoopers Kft.-t, mérje fel az önkormányzatoknak járó közművagyont s azt is, hogy valójában eddig mennyit kaptak, míg a kormány 50 milliárd forintot elkülönített a további kártalanításra. Mindennek ellenére az önkormányzatok nem állnak el a belterületi gázközművagyon megszerzéséért indított perek folytatásától. Sőt azokat újabbakkal is kiegészítik. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tagjai ugyanis úgy vélik, hogy ma már - a kamatok miatt - legalább 150 milliárd forintra jogosultak az önkormányzatok - mondotta Dióssy László, a TÖOSZ elnöke.

A perek előzményei 1990-re vezethetők vissza, amikor is az önkormányzati törvény kimondta, hogy a lakossági szükségleteket kielégítő belterületi közműveknek - gáz- és elektromos közművekről van szó - az önkormányzatok tulajdonába kell kerülniük. Ám a törvény végrehajtása elhúzódott, az állam a közműveket gazdasági társaságokba vitte, majd ezeket részben vagy egészben privatizálta. Az önkormányzatok tiltakozása nyomán 1995-ben módosították az önkormányzati törvényt, miszerint a településeket a privatizált közműtársaságoknak vagyonuk egy részével kárpótolni kell. Nevezetesen a gáz-közműtársaságoknál a részvények 40, az elektromosközmű-társaságoknál a részvények 25 százalékával. Az önkormányzatok azonban ezzel nem érték be. Egyrészt mert a módosított törvényhez sem tartotta magát az állam, a gázközművagyon 40 százalékos részét egyes megyékben nem olyan elvek alapján osztotta el, mint másutt, a 25 százalékos villamosközmű-vagyonnak pedig csak a felét adta oda. Másrészt mert szerintük a belterületi jogosság s a lakosság 1990 utáni közmű-építési hozzájárulása okán a teljes gázműközművagyonnak immár 90, az elektromosközmű-vagyonnak 60 százaléka jár nekik. Perbe szálltak hát az állammal, és álláspontjukat csak megerősítette az Alkotmánybíróság múlt év szeptemberi döntése, miszerint az önkormányzatokat a teljes belterületi vagyon után illeti meg a kártérítés. Négy megyei bíróság már meg is hozta döntését ennek szellemében.

A kormány ezután úgy döntött, a mindezzel kapcsolatos kötelezettségét törvénybe foglaltatja, s hogy anyagi terheivel is tisztában legyen, felméretteti az önkormányzatok közművagyonigényét. Egyúttal 50 milliárd forintot el is különített kártérítésre. Csakhogy a TÖOSZ korábbi felmérései szerint a privatizált villamosközmű-vagyon mintegy 250 milliárd forint értékű, a gázközművagyon feléért a magánosításkor pedig 80 milliárd forintot kapott az állam. Így az önkormányzatoknak jogosan járó 60, illetve 90 százalékos vagyoni részesedés fedezeteként megállapított 50 milliárd forint semmiképpen sem elegendő. Még akkor sem, ha figyelembe veszik az eddig kifizetett összegeket, amelyekről sajátos módon nincs is hivatalos összegzés s amely becslések szerint mintegy 35-40 milliárd forintra tehető.

A TÖOSZ nemrégiben kinevezett főtitkára, Zongor Gábor szerint mivel nem kapták meg időben a gáz-villamos közvagyonból jussukat az önkormányzatok, a kamatokra is joggal tartanak igényt. Ezt mindenképpen célszerű bírósági ítéletekkel is megerősíteni, ezért 1600 önkormányzat nevében valamennyi megyében a TÖOSZ folytatja a belterületi gázközművagyonnal kapcsolatos pereit az állammal, illetve az ÁPV Rt.-vel szemben. Sőt kiterjeszti azokra a külterületi közművagyon- elemekre is, ahol több önkormányzat tulajdonosa a földterületnek. Próbapereket indít ugyanakkor az őket megillető belterületi elektromosközművagyon- részesedéssel kapcsolatos kártérítések érdekében is. Zongor Gábor mindemellett aggályosnak tartja azt is, hogy a kormányzat által tartalékolt 50 milliárd forint egyáltalán meg van-e még a jövő évi költségvetésben.