Tárgy:  A gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat (az előterjesztés száma: T/2933.)

                                részletek **

                     részletek **

2000. szeptember 18. Gazdasági Bizottsági ülés.

.....

Elnök: Dr. Latorcai János (FIDESZ): "Tisztelt Bizottság. A következő napirendi pontunk a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló T/2933. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának kérdésében való állásfoglalás."

Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi Minisztérium): Ismerteti a törvényjavaslat célját, a kapcsolódó törvényi vonatkozásokat és utal a törvényjavaslatot megelőző felmérés és értékelés szakértői anyagára, továbbá a juttatások módjára.

Elnök: A vita megkezdése előtt átadja a szót Nagykanizsa képviseletében Dr. Kovács Lórántnak, akik előzetesen kérték a felszólalás lehetőségét.

Dr. Kovács Lóránt (ügyvéd, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviseletében): "Az interauditoros kimutatások, tehát a törvényjavaslat alapjául szolgáló gázvezeték-vagyont kimutató nyilvántartások … nem pontosak, illetve ellentmondó számokat tartalmaznak." Ezt követően az ellentmondások számadatokkal való alátámasztása tért rá a felszólaló.

Elnök: megszakítja a hozzászólást, "ilyen mélységig nem tudjuk tárgyalni, mert a bizottság nem egy igazoló fórum". … "módosító javaslat formájában ez a tétel megítélésem szerint módosítható". "A bizottság nincs abban a helyzetben, hogy el tudja dönteni, mennyi volt akkor a közművagyon."

Dr. Kovács Lóránt (Nagykanizsa Megyei Jogú Város): "a kormány előterjesztésben a törvényjavaslat alapján 136 millió illetné meg Nagykanizsát, az e szerinti változat alapján pedig 1 milliárd 89 millió forint. Ez nagyon nagy különbség."

Elnök: Ezt követően megadja a szót, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviselőjének, aki ebben a témában a vitát megelőzően kívánt hozzászólni.

Dr. Dantesz Péter (a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviseletében): 5 elvi jelentőségű kérdésben ismerteti a törvény-tervezettel kapcsolatosan a TÖOSZ álláspontját:

• 1./ a vagyonjuttatás értékének meghatározása (lásd: a mellékletben), "az érték kiszámításának alkalmazott módszere nem felel meg mindenben az Alkotmánybíróság döntésének. … az önkormányzatokat olyan értékű juttatás illeti meg olyan eljárás keretei között, amely értéket és amely eljárás keretei között eredetileg, azaz 1990-ben a gázközmű-vagyont megkapták volna."

• 2./ … eltérő értelmezés alakult ki a törvényjavaslat megfogalmazói és az önkormányzatok között az Ötv. 107 § (6) bekezdésének alkalmazását illetően. … Az alkalmazott számítási mód azonban nem veszi teljes körűen figyelembe ezt a vagyoni kört …"

• 3./ A TÖOSZ és más érdekképviseleti szervezetek álláspontja szerint is "a törvény hatályát 1995. december 31-éig megvalósított gázközművekre kellene kiterjeszteni." Ennek oka, hogy 1993 és 1995 között nagyon sok kistelepülés, saját pénzeszközét átadta a gázszolgáltatónak, akik ebből a pénzből építették a gázközművet, és akik egyben ennek tulajdonjogát is megszerezték. A privatizáció során, ezen önkormányzati forrásból létesült gázközművek ellenértéke tulajdonképpen az állami bevételt gyarapította. Amennyiben az Ötv.- végrehajtották volna e vezetékek természetszerűleg az önkormányzatok vagyonát gyarapította volna, s így értelemszerűen a privatizáció során kapott bevétel is a településeket illetné meg.

• 4./ A településenként meghatározott értékek (mivel tényleges vagyonfelmérés nem történt) egyfelől a módszerből eredően hibalehetőséget rejtenek magukban, másfelől a települések jelzései szerint konkrét hibák is előfordulnak a mellékelt listában. Többen kimaradtak a listából, a közigazgatási változások nem megfelelő nyomonkövetése szintén számos hibát eredményezett.

• 5./ "A törvényben olyan értéknapot kell meghatározni, amely megfelel a kifizetés tényleges időpontjának, …" a valorizációt is erre az időpontra kell elvégezni.

"Ezen túlmenően rendkívül lényegesnek tartjuk, annak a lehetőségnek a biztosítását", hogy a települések bírósági úton kérhessék a vonatkozó törvények szerinti ténylegesen járó vagyoni kör meghatározását, amennyiben utólagosan bebizonyosodik, hogy a felmérés nem felel meg a valóságos állapotnak. Mindenféleképpen indokolt, ezért … "javasoljuk ennek a megoldási módnak törvénytervezetbe való iktatását".

Elnök: Ezt követően megnyitja a vitát és átadja a szót a hozzászólásra jelentkezőknek.

Göndör István (MSZP): kihangsúlyozza, hogy "üdvözlöm miniszter asszonynak ezt a kezdeményezését, mert reményeink szerint végre pont kerül egy olyan kérdésre, amely 1990 óta húzódik vitaként …. … feltehetően azok a problémák, azok a feszültségek, amik vannak, abból származnak, hogy egyrészt nem pontos a megbízás, … a folyamat az önkormányzatok és a lakosság hozzájárulása nem fejeződött be. Ez a mai napig tart, …. … '93. évi LXXXII. törvényre, aminek az a hibája, vagy mondjuk azt, hogy a jogalkalmazók hibája, hogy '93. augusztus 3.-ával lezárták, holott a szakemberek, mindenki tudta, hogy itt nem egynapos beruházásokról van szó, hanem több éven átnyúló beruházásokról. Ezeket mind rendezni kellett volna .."

"Félek, hogy törvényben és törvény mellékletében határozzunk meg számadatokat, …én azt gondolom, nem végeztek ők alapos munkát." (itt a felmérésre gondolt a képviselő Úr). "Egy kissé leporolták a gázszolgáltató társaságok vagyonértékeléséről szóló dokumentumokat…. …

Végh László (FIDESZ): "Az előttem szólóval egyetértek. Én is úgy gondolom, hogy a törvény megfogalmazása, megoldási javaslatai jók, csak valóban a probléma ott rejtőzik, amikor a számok le vannak írva … Például Békéscsaba esetében is jelentős különbség van a megítélt vagy kiszámolt és az igényelt pénzmennyiség között. … Mindenképpen úgy gondolom, akkor lesz sikeres, ha ezek az egyeztetések minden fél számára megnyugtató módon lezajlanak."

Fritz Péter (MSZP): "..a települések önkormányzatai nem voltak képben, amikor részükre konzultációkat szerveztek. Ezért is következhetett be, hogy egészen kis aktivitással zajlottak ezek a konzultációk. … nem voltak meg a tárgyalás alapjai."

" … összességében teljes egészében hiányzik az értékajánláshoz a reális alap. … a gázközmű tételes fölmérésének az alapján kellett volna megtörténnie egy összesített eszközrendszer-megállapításnak."

Szalay Gábor (SZDSZ): "… - jó lelkiismerettel ezt a törvényjavaslatot nem tudom támogatni. … mert a törvényjavaslat elfogadása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a régóta az önkormányzatok és a kormány között húzódó vitában mos állást foglalunk, és rátesszük a végleges pontot, amely ellen nem lesz apelláta…"

Kovács Kálmán (SZDSZ): "…csak az elvekben és a számítási módszerekben … alkossuk meg a törvényt, és a végrehajtást bízzuk a végrehajtó hatalomra, a kormányra. … Ez lenne a normális rendje, nem pedig az, hogy a törvényben mi túlszabályozzuk, mert egyszer megmondjuk, hogy hogyan kell megalkudni, és milyen alapelvek alapján, majd pedig közöljük, hogy ennek alapján mi a végeredmény. Ezek után teljes a káosz, mert még azt is lehetne, hogy semmiféle elvet nem fogadunk el, hanem csak egy listát."

Zakó László (FKGP): "… úgy szól a törvény magyarázata vagy indoklása, hogy miután nem tudjuk most már, hogy az önkormányzatok annak idején mit kezdtek volna az akkor megkapott értékkel, ezért … . Ez a mi lett volna, ha, kiindulás mindig egy eléggé sánta végkövetkeztetésre engedi juttatni az embert."

Elnök: Kéri, hogy az elhangzottakra a kormány jelen lévő képviselői adják meg a válaszokat.

Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi Minisztérium): A 40 százalékos szabályt az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg, mert "ezt legalább statisztikai módon nem valószínűsítették …" Most "a kormány ennél továbbment. … teljes körű vagyonfelmérést és vagyonértékelést végeztetett el. … amennyiben ezek a számok esetlegesen nem is felelnek meg méterre és forintra annak, ami az önkormányzatot eredetileg megillette volna, mégis alkotmányos minden szempontból."

A "szétvált települések" problémáját (melyről ők is tudnak) módosító indítvánnyal kívánják megoldani úgy, hogy az érintett önkormányzatok illetményét egy sorban hozzák, és "majd ők megegyeznek".

A valorizáció szükségességével egyetértenek.

A vonatkozó törvények időbeli értelmezése kapcsán kifejti, hogy " '93. augusztus 3.-a utáni hozzájárulások tekintetében az államnak már semmiféle kötelezettsége nincsen."

A több települést ellátó (főként külterületi) vezetékekre vonatkozó Ötv. 107 § (6) bekezdése, a kormányzati szervek egységes álláspontja szerint "egy vagyonmegosztási szabály és nem jogcímet teremtő szabály, …"

Az a körülmény, hogy a járandóságokat számszerűen a törvény melléklete meghatározza, "az egyedi jogorvoslatokat … bizonyos mértékben valóban kizárja", és csak "Alkotmánybírósághoz lehet ellene menni".

A településekkel való utólagos egyeztetéseken felmerült problémákat, módosító indítvánnyal fogják orvosolni.

Göndör István (MSZP): " '93. augusztus 3-án nem állt meg az élet. Folyamatban lévő beruházásokról volt szó, megkötött szerződésekről. … A balhé akkor pattant ki a '93. évi törvénynél is, hogy nagyon mechanikusan alkalmazták az augusztus 3.-át. Ez nem jó. … próbálják meg feloldani."

Szalay Gábor (SZDSZ): Szintén utal az előlegfizetések kérdésére, és ennek kapcsán megjegyzi, hogy "ha ráütjük a törvény pecsétjét, akkor innentől kezdve az összes szám megkérdőjelezhetetlenné válik."

Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi Minisztérium): Válaszában ismerteti az előlegfizetés indokait, elveit és módját.

Elnök: Felkéri a Pricewaterhouse jelenlévő képviselőjét, hogy ismertesse a metodikát, amely alapján ez az eredmény született.

Kotiers Roman (PricewaterhouseCoopers): Elmondja, hogy a munkát munkamegosztásban végezték, a vagyonfelmérést és a vagyonértékelést az Interauditor -, a vagyon értéke alapján megállapított részvényértéket és annak átszámítását mai értékre a PricewaterhouseCoopers végezte. Egy elvi összefoglalót ismertet az átszámítás módszertanáról.

Honti György (Interauditor): Ismerteti a felmérés menetét. "Van néhány önkormányzat, amelyikkel nem tudtunk megállapodásra jutni." Ennek okát nem számszaki eltérésekben, hanem a vonatkozó törvények különböző értelmezésében látja.

Elnök: megkérdi a bizottság tagjait, "… óhajtanak-e kérdést feltenni."

Fritz Péter (MSZP): "..a kormány tud-e olyan ígéretet tenni, hogy a parlamenti vita során ezeket az észrevételeket elfogadja, ha azok reálisak?"

Kovács Kálmán (SZDSZ): ".. ha 250 önkormányzatnál újabb dokumentumok merülnek fel, akkor ehhez törvényt kell módosítani?"

Elnök: " … arra van-e lehetőség, hogy törvényi szabályozás keretében jogorvoslati lehetőséget illesszünk be?" Átadja a szót a Minisztérium képviselőinek, válaszadásra.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (Igazságügyi Minisztérium): " .. Felmerült … , hogy bizonyos időn belül aki nem fogadja el, az bírósághoz fordulhatna. De, mivel pontosan az volt a cél, hogy rendezzük ezeket az ügyeket, … ezért nem akartuk megnyitni ezt a lehetőséget. Tovább lehet gondolkozni ezen a megoldáson, … még tovább kell egyeztetni."

Zakó László (FKGP): ".. végrehajtási rendeletbe nem lehetne-e csak a táblázatot átemelni?"

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (Igazságügyi Minisztérium): ".. nem érzek minőségi különbséget a között, hogy most ugyanezeket a számokat egy végrehajtási rendelet tartalmazza. … miért ne tartalmazhatná a törvény melléklete ezeket a számokat?"

Kovács Kálmán (SZDSZ): mégegyszer megkérdezi, hogy utólag, tehát a törvény elfogadása után, van e módja az önkormányzatoknak módosítani az adatokon, ha újabb dokumentum merül fel, azaz a törvényben rögzített számsoroknak "Van-e jogorvoslata, vagy nincs, tehát jogvesztő?" Fontos kérdés, hogy e törvény tisztázza, "milyen elvek és számítási mód alapján kell meghatározni ezt a vagyont". Ebben a parlament a beterjesztett anyag alapján állást tud foglalni. Felveti azonban, hogy a konkrét települési számsorok tekintetében hagyni kellene egy kis időt (egy, két évet), hogy a törvény előterjesztésben szereplő tájékoztató adatok tekintetében a településeknek legyen lehetőségük, a számadatok esetleges pontosítására.

Szalay Gábor (SZDSZ): "ez a vita is kihozta, hogy itt vannak bizonytalanságok. … Törvényt hozni, és utána törvénymódosítással kezelni ezeket a dolgokat, ez önmagában is áldatlan helyzet. … nem elfogadható, hogy mi, a törvényhozásban gyakorlatilag a számszaki ellenőrzést végezzük el … Ez nem a mi feladatunk. .. ezzel a melléklettel együtt semmiképp nem kezelhető számunkra a törvényjavaslat."

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (Igazságügyi Minisztérium): ".. bármilyen jogforrási szinten jelennek meg a számok, mind a kettőre igaz, hogy jogszabály módosítással, vagy alkotmánybírósági döntéssel lehetne megváltoztatni."

Végh László (FIDESZ): "Mindenki akarja, … ezt a törvényt … Egy vitapont van, hogy legyen-e benne ez a számsor, vagy sem. Azt is el tudom fogadni, hogy legyen benne, de az nem elegendő, hogy bőven 90 % felett vagyunk az egyeztetésekkel. … Ha 3 százaléka is hibás, … akkor ez nem lesz jó. Egy képviselő is hogyan szavazza meg, amikor adott esetben a saját települései egyikével vita van? …. Nem a törvény szellemét és szövegét vitatva, hanem egyszerűen csak az alapadatok és az egyeztetést kérném pontosítani, mert úgy lesz 100 százalékos az elfogadottsága, akkor fog ez működni."

Elnök: "A minisztérium képviselőjéé a szó."

Dr. Turcsányi Katalin (Igazságügyi Minisztérium): Néhány, a törvény előzményéből fakadó problémára hívja fel a figyelmet. "Természetesen célunk, hogy minden egyes önkormányzattal minden egyes kérdésben megállapodás szülessen." Ha az önkormányzatok csak a törvényi jogcímet vitatják, amelyet a parlament elfogad, "azzal nincs mit tennünk". A lényeg, hogy "a kiinduló adatokban és a számításokban ne legyen hiba".

Elnök: összefoglalja és lezárja a vitát. Szavazás eredménye: 11 igen, 13 tartózkodás mellett az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága nem támogatta a törvénytervezet általános vitára való alkalmasságát.

…..

…..

Elnök: Dr. Bernáth Varga Balázs (FKGP): megadja a szót az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének a kormány álláspontjának, illetve a törvényjavaslat kiegészítésére.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (az Igazságügyi Minisztérium képviseletlében): röviden összefoglalja a beterjesztett törvényjavaslatot. Kifejti, hogy, az Alkotmánybíróság döntése szerint, "az önkormányzatok nem szereztek tulajdoni jogcímet. Vagyoni értékű joguk van és ennek a vagyoni értékű jognak az értékét kell megállapítani, és odaadni az önkormányzatok számára." A törvény egyértelműen, számszerűen kimondja, hogy "ennek az értékjognak mennyi pontosan az értéke, és azt is megmondja, hogy az önkormányzatok milyen módon, milyen formában és mikor jutnak hozzá ehhez az értékhez."

"… amikor végül 1997-ben az önkormányzatok hozzájutottak a részvényekhez, most már nem lehetett megállapítani, hogy melyik törvény is, és abból is milyen százalék van kielégítve." Ez a törvény mind az Ötv., mind az 1993. évi LXXXII. sz. törvény alapján fennálló és elmaradt kötelezettségeit rendezi, amelyből levonja az 1997-ben részvényjuttatás formájában megkapott értéket.

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ): "... nem jó megoldás, amit az Igazságügyi Minisztérium választott. … önkormányzatok között további vitát keletkeztető megoldás, … vannak önkormányzatok, amelyek nem fogadják el azt a számot, amelyet a minisztérium, vagy a mögötte lévő szakértők … elfogadnak."

A problémát, az alelnök asszony végső soron abban látja, hogy véleménye szerint az Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság által megoldásként ajánlott két módszert (1./ bírósági út, 2./ törvényi szabályozás) összekeverte. "Gyakorlatilag olyan törvényalkotásba bonyolódott, amelyben konkrét számokat visz be a törvénybe, olyan számokat, amelyek bírósági úton utána nem kontrollálhatók. Ahelyett, hogy … csak az elveket fekteti le, és az elvek mentén … megjelenő számok pedig nem törvényi szinten kerülnének szabályozásra, hanem egy adott esetben bírósági úton is érvényesíthető vita formájában rendeződnek az önkormányzatok és a kormányzat között."

Fenti megoldás okát abban látja, hogy "van egy adott összeg, amelyet most erre tudnak fordítani." E megoldás még annak az elvárásnak sem felel meg, hogy "végig lehessen járni adott kérdéskörben a megfelelő kontrollokat."

" … több önkormányzat vonatkozásában kiderült, hogy korrekcióra kell sort keríteni. … Ezeknél az önkormányzatoknál, amelyek nem fogadták el - mondjuk Pest megyében többen nem írták alá ezt a megállapodást - nem tudom, hogy ha a törvény hatályba lép, utána milyen korrekciókra lesz esetleg lehetőség."

Dr. Buza Attila Zoltán (FIDESZ): Személyes tapasztalatai alapján kijelenti, hogy a polgármesterek is üdvözlik e törvényjavaslat megszületését.

Egyes részproblémákra a módosító indítványok körében lehet visszatérni: "például két település közötti elosztó vezetékek ügyére, amely akut probléma."

Tóth Imre (FKGP): "Azt indítványozom, hogy általános vitára alkalmasnak minősítessék az anyag. … néhány kérdést szeretnék feltenni az előterjesztőknek, ugyanakkor néhány töréspontra rávilágítani:"

• A felajánlott két formáción túl lehet-e egyéb, természetbeni módon (pl.: ingatlan, erdő, stb.) kielégíteni a követelésállományt?
• A felajánlott értékpapírok behatárolása fontos kérdés (ezek között igen nagy különbség van).
• Fontos töréspont az 1993-95 között született gázközmű-vagyon, és az ezutáni részesedés vagy nem részesedés kérdése ("az önkormányzati forrásból létesült vagyonelemeket is privatizálta az állam", aki ebből jelentős extraprofitra tesz szert). Ha már ez megtörtént, akkor ezt a körülményt is le kellene valamilyen módon és mértékben reagálni.
• Egy következő töréspont a valorizáció kérdése, a számításokat a várható kifizetési napra kellene elkészíteni (ez valószínűleg már 2001-ben lesz).
• Az átalakuláskori vagyon teljes mértékben azé a szolgáltatóé, tulajdonosi köré-e, amely szolgáltat?
• Jogszavatossági kikötés volt-e az eladási szerződésben annak idején?
• Alapkérdés, hogy most tényleges vagyonfelmérésre miért nem kerülhetett sor?
• A Ptk. szerinti 20 százalékos késedelmi kamatú elméleti megközelítés nem lett volna egyszerűbb (ebben az esetben ez a közel 60 milliárd mennyi lenne)?
• Egyfelől a felmérési anyag nem utal a gázszolgáltatók erőfölénnyel való visszaélésére, és ennek az önkormányzatokra nézve "tetten érhető" anyagi hátrányaira, másfelől a felmérő minősíti az önkormányzatok rossz tulajdonosi minőségét.
• "Számos esetben kiderült, hogy vezetékeket, amelyek ténylegesen megépültek, és üzemeltek, belső, adminisztratív hiba miatt csak későbbi időpontban, vagy egyáltalán nem vettek fel a nyilvántartásba" - idézi a felmérési dokumentációt. Mi van, vagy mi lesz e "többletvezetékek" tulajdonjogával, ami pl.: a DGÁZ esetében 1,5 milliárd forint.
• Felmerül még egy zavaró aspektus, a tíz éven át ezzel foglalkozó, "ma is felelőségre vonható szervezetek kérdése, és azok elszámoltatása." (itt főként a jogalap nélküli eladás tényére gondolva).

" … az imént elhangzott, teljességre nem törekvő megközelítéseket" módosító indítványok formájában kell majd a parlamenti vita során beterjeszteni. "Gondolom, hogy ezeket az aspektusokat sem úszhatjuk meg, végig kell futtatni, törekedve arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül a jogszerű feltételeknek eleget tegyünk."

Csabai Lászlóné (MSZP): "Egy alkotmánybírósági határozat következtében ezt az ügyet lehetett volna törvénnyel vagy megegyezéssel rendezni. Ami ma történik, az ennek a kettőnek a keveréke. "

Az állampapírok összetétele vonatkozásában valamilyen garanciális elem meghatározása szükséges a törvényben.

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ): "… tehát nem az a problémám, hogy törvényi szinten rendezzük a kérdést, hanem az, ahogy ez a törvény rendezi. … nem lehet ilyen öszvér megoldást teremteni, amikor látszólag törvényi úton rögzítek egy megegyezést, amely valójában mégiscsak egy diktátum, mert törvény. Ez a dolog legnagyobb hibája, hogy történik egy megállapodás, hogy ez ennyi ennek az adott településnek, és ez ellen semmiféle jogorvoslattal nem lehet élni."

Dr. Kovács Zoltán (Fidesz): ".. későbbi politikai döntés, hogy az 1993 utáni igényekkel mi történik."

Szétválás esetén "… az önkormányzatok között lehetőség lesz az egymás közötti vagyoni igényel rendezésére, mint a korábbi községi közös tanácsok szétválása idején."

Dr. Kosztolányi Dénes (FIDESZ): az önkormányzatok kialakulásának történetében, főként a korábbi anomáliákat említi fel.

Tóth Imre (FKGP): A korábbiakhoz hozzászólva: "Nem az a kérdés, hogy törvény vagy nem, és nem is diktátum kérdése, hanem a beltartam jó-e, és a valóságoz közelítő-e."

Az előleg kifizetések miatt a "kormány vezetőit ért gesztus-kifogás" megítélése nézőpont kérdése, attól függ, hogyan közelítjük, az érintettek hogyan élik meg a helyzetet (adományként, vagy az elmúlt tíz év késedelméért, mások helyett is elnézést kérve, ez utóbbi nemes gesztusként fogható fel).

Jauernik István (MSZP): kérdése: "mennyibe kerülne a költségvetésnek, ha most az önkormányzatok készpénzben megkapnák teljes járandóságukat. … Akkor elég sok probléma megoldódna, és jobbá lehetne tenni a politikai hangulatot."

A véleménye: " … minél gyorsabban zárjuk le ezt az ügyet."

" … az igazságosság kérdésében vannak gondok ez ügyben. Gondok vannak a '90 előtti beruházásoknál a dupla-kérdéssel, és a '93 utáni kérdéssel is, ebben bizonyos önkormányzatok aggályát el lehet fogadni" Végül felveti, hogy az igazi vesztesek azok az önkormányzatok, akik nemcsak, hogy kimaradtak, hanem ahol nincs is gáz. "ők vannak a legrosszabb helyzetben." Ahol már korábban volt gáz, "ott a lakók is jobb helyzetben voltak."

Dr. Lampert Mónika (MSZP): Választókerületében a polgármesterek "egyértelműen kérik az Országgyűléstől, hogy szülessen végre döntés, mert szükségük van a pénzre, és egyébként azt a három témát, tehát az 1993-95 közötti részt, a készpénz arányát, és a jogorvoslati, bírói út lehetőségét kérik. Tehát, ha valóban az önkormányzatok érdekét akarjuk szolgálni, akkor kérem, hogy ezeket a módosításokat majd fogadja el a kormányzati oldal."

Szászfalvi László (MDF): "… támogatjuk a kormány által előterjesztett javaslatot. … a részletkérdések, amelyek előjöttek, bennünk is megvannak. Ezt majd a törvényjavaslat tárgyalásakor rendeznünk kell."

Ezt követően a megelőző kormányzatok felelőségének kérdését elemzi és értékeli (argumentálja).

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ): kifejti, hogy a "bírósági út engedélyezése és igénybevétele adott esetben nem feltétlenül válik korrupciós üggyé."

Kétségét fejezi ki a tekintetben, hogy egyaránt lehetséges az összegek beillesztése a törvénybe, és a bírói úton való megtámadhatóságot is biztosítani "szerintem ez nagyon zagyva rendszer".

Gyímesi István (Fidesz): egyfelől jelképesen megköszöni az Alkotmánybíróság határozatát, másfelől arra biztatja a képviselőtársait, hogy legyen konszenzus közöttük, és tegyék lehetővé, hogy a járandóságokhoz, még 2000. évben hozzájussanak az önkormányzatok.

Elnök: felkéri a kormány képviselőit, az elhangzottakra való reagálásra.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (Igazságügyi Minisztérium): Válaszol azon képviselői felszólalásokra, amelyek "keverékmegoldás"-nak nevezték ezt a törvényjavaslatot: "… amennyiben a kormány a törvényi utat választja, akkor alkotmányos feltétel, hogy ennek az értékjognak az értékét egyértelműen meghatározza. … Szerintünk is ez szolgálja az átláthatóságot,.."

A továbbiakban megismétli - ezen Emlékeztetőben már másutt leírt - véleményét, a máshol is már felvetett kérdésekben: pl.: valorizáció; szétvált települések; értékpapírok; 1993-95 kérdése (új jogcím).

A vagyon más formában való odaadást (a készpénzen és értékpapíron kívül, pl.: ingatlanban) nem javasolja, véleménye szerint ez további vitákat vetne fel és elhúzná a rendezést.

Elnök: lezárja a vitát, s egyben szavazásra teszi fel a kérdést:

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a látható többség támogatja, egy tartózkodással, tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

……

….

Elnök: Balsai István (FIDESZ) : megadja a szót Dr. Jobbágy Zsuzsannának az

Igazságügyi Minisztérium képviselőjének a kormány álláspontjának, illetve a törvényjavaslat kiegészítésére.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (az Igazságügyi Minisztérium): ismerteti a törvényjavaslat céljait, a 40 százalékos vagyonjuttatás, Alkotmánybírósági megsemmisítésének okát, a törvény-tervezet indokait, törvényi előzményeit.

Elnök: megkérdi az érdekképviseleti szervezetek képviselőit, kívánnak-e hozzászólni.

Dr. Dantesz Péter (a TÖOSZ képviseletében): "A TÖOSZ véleményét kívánom röviden tolmácsolni az önök számára."

A TÖOSZ üdvözli a törvényt. "A TÖOSZ abban érdekelt, hogy ez a törvényalkotási folyamat ne akadjon meg, és a lehető leggyorsabban záruljon le, és a települések jussanak hozzá az öket megillető juttatásokhoz."

Az Alkotmánybíróság állásfoglalásából következik, hogy csak azt az értéket lehet juttatni az önkormányzatoknak, "amelyet képviselt volna az a közművagyon, amelyet megkaptak volna 1990.-ben."

"… 1990-ben a vagyonátadó bizottságoknak természetbeni vagyont kellett volna átadni az önkormányzatoknak, nem pedig részvényértéket, hiszen a részvénytársaságok csak 1993-ban jönnek létre, .. Tehát nem helyes az, az értékképzési módszer, amely az átalakulási vagyonmérlegből indul ki, és … alkalmaz egy részvényegyenérték-megállapítást."

Az 1993. évi LXXXII. sz. törvény esetében jogos a részjegy üzleti értékének a meghatározása.

" … a jelenlegi jogalkotási folyamat nem teljesen pontosan értelmezi az Ötv. 107. § (6) bekezdését" (ez a külterületi vagyontömegre vonatkozik). "…kérjük, hogy ebben a vonatkozásban oly módon foglaljunk állást, hogy az eredeti és teljes körű vagyontömegek ellenértéke átadásra, illetve kifizetésre kerüljön az önkormányzatok részére."

"Neuralgikus pont … az 1993 és 1995 között keletkezett gázközmű-vagyon kérdésének a rendezése." Itt lényegében lakossági és önkormányzati forrásokból létesülő gázközmű-vagyon szállt át a társaságokra, illetve a privatizációt követően az államra. "A TÖOSZ … álláspontja, hogy ezeket a forrásokat, jelen törvényalkotási folyamatban vissza kellene juttatni az önkormányzatoknak."

Végül felvetette a hozzászóló a valorizáció kérdését, azaz, hogy ha a törvényjavaslat késik, az értékek kiszámítása arra az időpontra vonatkozzék.

Elnök: Megköszöni a terjedelmes felszólalást, és megemlékezik Dr. Köllner Ferencről, "aki ebben a kérdésben is nagyon sok mindent ért el és intézett."

Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi Minisztérium): "Úgy érezzük, hogy sem olyan törvényi szabályozás, sem pedig olyan egyéb kötelezettség nincs, hogy az államnak 1993. augusztus 3. utáni időszak vonatkozásában most valamit rendezni, törleszteni kellene." Kifejti, hogy az 1993. utáni rendezés problémája (mivel a TÖOSZ véleménye szerint az ekkori gyakorlat szerint "jogalap nélkül gazdagodott az állam"), nem a jelenlegi törvény szabályozási kérdése, ez egy újabb jogcím, mindenképpen egy újabb döntést igényel, egy másik törvény keretében oldható meg.

Elnök: "… örülök ennek az előterjesztésnek, amely javítható, fejleszthető. … Több veszélyforrás van, vannak kiszolgáltatott önkormányzatok, amelyek úgy tudják csak fejlesztéseiket üzembe helyezni, hogy arra kényszerültek, hogy saját önszántukból átadták ezt a közösségi tulajdont másoknak. Valóban az 1993. szeptembere után képződött vagyontárgyakkal is majd nem e törvény keretén belül, hanem valamit kezdenünk kell, ugyanis sok település, főleg a kicsik, nagyon kiszolgáltatott helyzetben voltak, vannak …. A magam részéről nagy mértékben javaslom a bizottságnak, hogy indítsuk útjára ezt a törvénytervezetet … . A későbbiekben pedig jó lenne közösen megtervezni, hogy mit tegyünk az azóta bekövetkezett önkormányzati vagyonvesztés, érdekvesztés pótlására."

Ezt követően megnyitja a vitát:

Elnök: "A TÖOSZ-nak egyébként az volt a véleménye, hogy egyetért a törvényi rendezéssel, és után különböző kiegészítő módosító, bővítő javaslatot fűzött hozzá. Az pedig, hogy ezt törvényi keretben kell megoldani, ahhoz nem férhet kétség … . próbáljunk meg olyan törvényt hozni, amely kielégíti ezeket az igényeket."

Pogácsás Tibor (FIDESZ): "Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok érdekeinek megfelel az, hogy a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos kérdéseket rendezzük, … , hogy lehet ezt a törvényt korrigálni, azt gondolom, hogy … ezt fel tudjuk vállalni."

Dr. Czifra Szabolcs (FKGP): "Valóban vannak összegek, 30-35 %-os viták, … Ehhez módosítást próbálunk benyújtani, de mindenféleképpen ezt a hiánypótlást a parlamentnek fel kell vállalni és mihamarabb törvényt kell alkotni."

Dr. Pusztai Gyula (MSZP): ".. azokat a konfliktusokat, amelyek most itt fennállnak a törvény-előkészítés keretében azokat fel kellene oldani, konszenzussal kellene rendezni." Kifejti, hogy gyorsan kell megoldani ezt a problémát, de megalapozott jogi szabályozáson keresztül. ".. pontosítani kell ezt a törvényt ..."

Elnök: Kinyilvánítja: "… a TÖOSZ véleménye nagy fejlődésen ment keresztül, s a TÖOSZ meghatározó volt az egész gázközmű-vagyon e törvény keretében való leírtak szerinti alakításában." Megadja a szót a kormányzat képviselőinek, a vitában elhangzottakra való válaszadásra.

Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi Minisztérium): kifejti, hogy az 1993. augusztus 3. utáni igények, véleménye szerint nem jogosak, és, azt, hogy a jogorvoslat kérdését - miután azt többen felvetették - mégegyszer megvizsgálják. Megjegyzi, hogy az Interauditor Kft. felmérési számsorában, legalább kilencven százalékban megegyezésre jutottak az önkormányzatokkal.

Dr. Turcsán Katalin (Igazságügyi Minisztérium): Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogalkotónak "teljes alapos felmérést kell végeznie." Az 1993. évi LXXXII. sz. törvény vonatkozásában "a törvények jogcímei, a juttatások egymással duplán vagy egymásra tekintet nélkül történtek, összekavarodtak, jogalkotási és jogértelmezési nehézségek keletkeztek."

"Az 1993 utáni lakossági és önkormányzati beruházások gázközmű-vagyonának a kérdését" nem vállalhatja fel ez a törvény, mivel az "egy új jogcím", … ez "egy teljesen különálló döntés"-t igényel.

Elnök: "Mint ahogy a menet közben keletkezett igazságtalanságokat, a kistelepülések és a nagyvárosok közötti feszültségeket sem képes ma már orvosolni ez a törvény."

Megköszöni a TÖOSZ álláspontját és képviseletét és azt, hogy "mindvégig gondozták ezt a nagyon fontos ügyet …"

A szavazás eredménye: a többség (12 képviselő) alkalmasnak tartja az előterjesztést a parlamenti általános vitára, 6 képviselő nemmel szavazott. Tartózkodott 2 képviselő.

…….

….

Elnök : Szekeres Imre (MSZP): Megadja a szót a kormányzat képviselőinek, az előterjesztés indoklására.

Dr. Turcsán Katalin (Igazságügyi Minisztérium): Röviden indokolja a törvénytervezetet. "Született egy kétharmados önkormányzati törvénybeli rendelkezés, amely adott ugyan szerzési jogcímet az önkormányzatok javára, de ez nem olyan konkrét szerzési jogcím volt, ami az önkormányzatoknak konkrét tulajdonátadást vagy akár dologi igényt adott volna. Ezek után történtek az önkormányzati törvény módosításai. Mindenesetre ezek a ezeknek a törvényi rendelkezéseknek a végrehajtása elmaradt." Az Önkormányzatok a gázközmű-vagyont nem kaphatták meg. "Időközben az állami vállalatok társaságokká alakultak, tehát teljesen meghiúsult az, hogy az önkormányzatok természetben kapják vissza az odaígért gázközmű-vagyont. Az is történt időközben, hogy a gáztársaságok privatizálásra kerültek…"

A jogalkotó a törvényi szabályozást választotta. "Ezt meg kell előznie a konkrét vagyonfelmérésnek, a konkrét igényfelmérésnek és vagyonértékelésnek, .."

Másik jogcím az, hogy az önkormányzatok saját illetve lakossági hozzájárulásokból építették meg a gázvezetékeket. "Ez az önkormányzatokat akarta azért kárpótolni, hogy ők a gáztársaságok tulajdonába a saját beruházásaikból adtak át vagyont."

A "bonyolult" számítási módszerrel a törvényalkotó nem akarta terhelni a törvény szövegét, ehelyett egy számsort közöl, a szakértői véleményre alapozva, az érintett önkormányzatok járandóságára.

".. minden hibalehetőséget igyekeztünk kiküszöbölni… "

"Úgy látjuk … mindenki egy hajóban érzi magát. Ezt a törvényt el kell fogadni." - érvel a kormány képviselője.

Ezt követően kérdéseket tesznek fel a képviselők:

Arnóth Sándor (FIDESZ): "Itt van-e a Pricewaterhouse cég képviselője ?"

Dr. Veres János (MSZP): " … milyen összefüggés van a beterjesztett törvényjavaslat és az időközben az ország különböző részein, különböző településcsoportokkal, különböző miniszterek által aláírt megállapodások között?"

Tállai András (FIDESZ): "… el tudják-e önök képzelni, hogy három település együtt végzi a gázberuházást, együtt történik az üzembe helyezés, abból az egyik település rajta van a listán, a másik két település pedig nincs rajta a listán?"

Elnök (Keller László): "… mikor áll a képviselők rendelkezésére az a lista, amiből világosan kiderül, hogy a benyújtott törvényjavaslat mellékletéből hány szerződést, milyen értéken kötöttek meg az országjáró miniszterek?"

Hargitai János (FIDESZ): " … mennyi per van folyamatban, … ? Tállai képviselő úrhoz kapcsolódva, … egy adott településkör egyszerre elindítja a gázberuházást, ebből kettőnek, mondjuk, szerencséje van, és az ominózus 1993. évszám előtt kerül gyakorlatilag az állam tulajdonába, és a gázművek kezelésébe … , míg ahol a beruházás - valahol be kellett fejezni harmadikként, ez már áthúzódik a határidő utáni időszakra, így ott már nincs jogcím az átadásra, …ez olyan helyzetet teremt, amit nehezen fogunk tudni megmagyarázni."

Dr. Veres János (MSZP): " olyanról tudok, ahol nemhogy nincs kényszer, hanem nem fogadta el a gázszolgáltató vállalat az önkormányzat felajánlását. … Ezeket a kérdéseket hogyan próbálják kezelni a javaslatban?"

Elnök: megadja a szót a kormány képviselőinek, és a szakértő cégeknek, válaszadásra.

Dr. Turcsányi Katalin (Igazságügyi Minisztérium): " A törvényjavaslat benyújtásakor valóban értékeltük, hogy a lista bizonyos tekintetben hiányos, ugyanis történtek olyan közigazgatási változások, hogy szétváltak, vagy kiváltak települések, … a törvényjavaslat szerinti listában nincsenek. … egy módosító javaslattal egy azonos sorba beemeljük a szétváltakat, kiváltakat, és a törvényjavaslat szerinti juttatás felvételére együttesen jogosultak."

Az 1993-1995 körül, illetve 1993. augusztus 3-án, folyamatban levő beruházások tekintetében " nehéz helyzetben" vannak… "Tisztában vagyunk, néhány méltányolható érdekkel, … de ez teljesen új jogcím… Tehát a törvény, tárgyi hatálya erre nem terjed ki. Ez külön döntés kérdése, … úgyhogy itt álltunk meg a gondolkodásban."

Dr. Sárosi Magdolna (Belügyminisztérium): "… az Önkormányzati Gazdasági Főosztályunk fogja össze az előlegfizetéseket. … a bizottság rendelkezésére bocsátunk egy ilyen listát."

Elnök: ".. a lista elengedhetetlenül szükséges, hiszen ma már nem igaz az a törvényi melléklet, amit tárgyalunk."

Honti György (Pricewaterhouse - Interauditor Consortium): "… Először … tavaly szeptembertől a múlt év januárjáig …. Az önkormányzatok 82,4 százaléka fogadta el a megállapításainkat. Azóta, … újabb egyeztetést tartottunk, még nincs teljesen befejezve … a 90 százalék fölött vagyunk. … minden olyan igényt, minden olyan felszólalást, amely valamilyen módon akár csak valószínűsíthető is volt, azokat elfogadtuk, és átvezettük. … Voltak ilyen eseteink, például amikor gesztor volt az egyik, és nála számoltunk el mindent." Elmondta, hogy az 1993-1995 közötti beruházások vonatkozásában készítettek egy listát, amit átadtak a kormányszerveknek.

Dr. Turcsányi Katalin (Igazságügyi Minisztérium): Közli, hogy az előlegfizetés nem változtatja meg a parlament jogkörét (amelynek feladata a konkrét juttatást elfogadni), ezért a törvény mellékletét nem kell módosítani.

Elnök: Megadja a szót a képviselői hozzászólásokra.

Dr. Hargitai János (FIDESZ): Összefoglalja a törvényi hátteret, és arra a következtetésre jut, hogy "ezt törvénnyel kell rendezni". Megismétli korábban kifejtett példáját, és kéri a képviselőtársak segítségét (méltányosságát), "mert én nem fogom tudni megmagyarázni a választókörzetemben azoknak a településeknek …" (akik a figyelembevételi határidő túllépése miatt - önhibájukon kívül - kimaradtak a kompenzálandók köréből). "Azt gondolom a problémával szembe kell nézni, és ehhez az kell, hogy lássuk, hány ilyen település van, és mekkora értéket képviselnek ezek a települések."

Arnóth Sándor (FIDESZ): " …. Ez a beruházás három önkormányzat pénzén történt meg. Honti Úr el is ismerte, … hogy ez jogos igény. Aztán jött a dolog, hogy nem jogos igény, és ez a vita azóta is tart. Tudom, hogy máshol is van ilyen helyzet a településeken kívül levő, de a települések által finanszírozott vezetékeket és a kiegészítő berendezéseket nem ismerték el. Tehát ez 100 millió forintos tétel, tehát vélhetően itt több százmillió forintról van szó, és ezeket nem látom ezekben a táblázatokban. Ezt a dolgot nem lehet így eladni."

Babák Mihály (FIDESZ): " a törvényt sürgősen el kell fogadnunk, … Ebből a vagyonból visszaszármazó összeg … fejlesztési forrásokat nyit meg az önkormányzatok számára …"

Tállai András (FIDESZ): "Ami viszont probléma, … az az, hogy valóban helyesen és alaposan történtek-e ezek a felmérések, mert én is tudok olyan önkormányzatról, amelyik bizony dörzsöli a tenyerét, mely olyan összeg van beépítve ebbe a törvényjavaslatba, amire nem számított. …. Nem hiszem, hogy ez helyes és követendő."

"Ugyanakkor pedig mondom az én példámat. … három önálló önkormányzati településen közösen végezték a beruházást, és abból az egyik település kiemelten kap egy összeget, a másik nem kap semmit, és azt mondják, hogy neki nem jár semmi. … Hogy még tovább mondjam ennek a politikai negatív hozadékát… "

Elnök: " …ameddig az Országgyűlés nem döntött arról, hogy milyen formában kívánja visszajuttatni az önkormányzatoknak a járandóságukat, megítélésem szerint addig nem lehet kötelezettséget vállalni. Az előlegfizetés egy kötelezettségvállalás."

Keller László (MSZP): Az általa ismert hibákra nem kíván rámutatni, mert nem akar ártani a választókörzete településének. "Olyan juttatáshoz jut a település, amit ő maga sem hisz el … valami hiba van a törvény, illetve a mellékleteinek legyártásában."

Elnök: "… mindenkinek az volt az álláspontja, hogy egy ilyen törvényre szükség van. Abban is összhang van, hogy a lehető leggyorsabban kell megszületnie, … De két olyan kérdés merült fel, ami az általános vitára való alkalmasságot megkérdőjelezi. Az egyik … mi van azokkal az önkormányzatokkal, … amelyek egy bizonyos idő után kicsúszva, … de ugyanolyan konstrukcióban ténykedtek."

"A második problémám: ez a bizonyos átadási, előlegkötési ceremóniák …"

Francz Rezső (MSZP): " … hogy állami kézben maradt ott és akkor, az eredeti kiírt, elvárt, feltételezett összeg többszörösét sikerült elérni az akkori privatizációs szervezetnek."

Tállai András (Fidesz): "… adott esetben ebből nem lesz törvény, természetesen ez is elképzelhető, de akkor is valamilyen jogi megoldást kell találni arra az Alkotmánybíróság határozata értelmében, hogy a kártalanítás megtörténjen. "

"… nagyon nehéz lesz úgy elfogadni ezt a törvényjavaslatot, ha ilyen részletes lesz a melléklet, és ennyi települést fel fog sorolni, és amellett összegek lesznek. Nem létezik, hogy több száz vagy ezer települést is érintő kérdésben lehet olyan törvényt elfogadni, amelyben egy bizonyos összeg szerepel, és minden önkormányzat előre kijelenti azt. Hogy el fogja fogadni. Ilyen nem létezik. Tehát nyilván lesznek reklamációk, … … szép számmal. Ha e törvény hatályba lép, akkor semmilyen olyan jogi fórumlehetőség nem marad ezeknek az önkormányzatoknak, csak annyi, hogy a parlament újra napirendre fogja tűzni, és a törvényt adott esetben módosítja. Inkább azon kellene elgondolkodni, hogy milyen lehetőség, megoldás marad, hogy ezeket a problémákat kiszűrje a törvényjavaslatból. "

Elnök: "… abban az időszakban, amire már nem vonatkozik a törvény, ugyanilyen önkormányzati beruházások voltak, … és azokra nem vonatkozik a törvény hatálya."

Babák Mihály (FIDESZ): ".. az alkotmánysértés következtében a fizetési kötelezettséget rendeznie kell a kormánynak, és egy törvénytervezettel próbálta az utat, módot megkeresni, hogy ezt rendezze is. "

"… jó lenne, ha választ kapnánk a kormány részéről, hogy azon településeknél, ahol vitatott a mérték, vagy egyáltalán témája-e ilyen módon a kártalanításnak, azt hogyan kívánja a kormány reparálni a törvény elfogadásáig."

Balsay István (FIDESZ): " .. szükséges ez a törvény. Fontosnak tartom azt is, hogy az 1993 ősze után keletkezett szituációkat nem e törvény erejénél fogva, másképp rendezzük, és fontosnak tartom, hogy a nehéz, kényszerhelyzetbe került kicsi önkormányzatok - amelyek kényszerültek önkormányzati döntéssel az üzemeltetés érdekében vagyontárgyukat átadni privatizált magántársaságoknak - ügyében is valami megoldás szülessen, de nem e törvény keretei között."

Keller László (MSZP): reagált az előző felszólalásra.

Arnóth Sándor (FIDESZ): "… Honti úrnak itt feltettünk néhány konkrét kérdést. Jó lenne, ha ezekről Honti úr nyilatkozna."

Elnök: megadja a kormány képviselőinek a szót.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna (Igazságügyi Minisztérium): reagál a képviselői felvetésekre a kormány nevében.

Dr. Turcsányi Katalin (Igazságügyi Minisztérium): kiegészítésül, "… ha úgy dönt a parlament,… ,hogy módosító javaslatot terjesztenek elő az 1993. augusztus 3-án még folyamatban lévő beruházásokra, méltányossági alapon, ennek költség kihatása is lesz, tehát a költségvetési törvényjavaslatban gondolni kell annak a fedezetére."

Elnök: visszakérdez a pénzügyi fedezetre.

Dr. Turcsányi Katalin (Igazságügyi Minisztérium): "… beterjesztéskor lezártnak tekintettük a törvényi jogcímekkel az igényeket, …. Tehát ha ebben új álláspont születik, akkor az már egy új elem, aminek a költségvetési fedezetét is meg kell teremteni."

Elnök: "… fontos információ volt a költségvetési bizottság számára".

Modla Ferenc (ÁPV Rt.): közli a pénzügyi fedezet pontos forrásait: "Egyrészt az 1998. évi költségvetés módosításakor 50 milliárd értékű államkötvényt tett az akkori törvényjavaslat az ÁPV Rt. tartalékába. A maradék 12 milliárd forint forrást pedig a mostani zárszámadási törvényhez kapcsolódó költségvetési módosítás teremti meg …. "

Elnök: Ezt követően megszavaztatja a törvénytervezet általános vitára való alkalmassági kérdését: támogatja (17), nem támogatja (6), tartózkodik (5). Tehát kimondja: " … a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot."

…….

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 6. ülésnapja (2000. 09.25. hétfő)

az általános vita I. fordulójában elhangzott felszólalások

                        részletek **

Dr. Hende Csaba (Igazságügyi Minisztérium, államtitkár, a napirendi pont előadója): "Tisztelt Országgyűlés. A most önök elé terjesztett törvényjavaslat a gázközmű-vagyonnal összefüggő, immár tíz év óta rendezetlen kérdések lezárását szolgálja. Célja, hogy e rendezésre megalapozott számítások alapján, átlátható módon, rövid időn belül és lehetőség szerint végleges jelleggel kerüljön sor."

Elnök: "Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági állásfoglalások, valamint az önkormányzati és költségvetési bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor 5-5perces időkeretben."

Dr. Búza Attila (az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója): "Tájékoztatom önöket, hogy az önkormányzati és rendészeti bizottság, mint első helyen kiemelt bizottság az elmúlt hét szerdáján tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak találta."

• egységes szempontok szerint s leginkább megalapozott számítások alapján kívánja rendezni, ezt a közel tíz éve húzódó, vitás és nem kevés indulatot kavaró ügyet,
• gyors, átlátható módon és nevesítetten jelöli meg az egyes településeket megillető járandóságokat,
• véglegesen kívánja rendezni, amit pedig a benyújtott törvényjavaslat biztosít.

"A bizottságban ugyanakkor hangot kapott a felelősség kérdése is…"

Elnök: "A kisebbségi véleményt Kóródi Mária ismerteti. Megadom a szót."

Dr. Kóródi Mária (az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója): "A szabad demokraták frakciója, ezt a törvényjavaslatot általános vitára nem tartja alkalmasnak…"

Tartalmi okok:

• vitatott, hogy a teljes gázközmű-vagyon igény kielégítését kívánja-e rendezni,
• nem veszi számításba az 1993 és '95 közötti gázközmű-beruházásokat,
• nem rendezi megfelelően a szétvált települések közötti vagyonmegosztást.

Két szemben álló fél (állam-települési önkormányzatok) vitájában "… hatalmi, törvényhozói helyzetben lévő fél hoz egy olyan törvényt, amely forintra pontosan megmondja, hogy az alkotmányos igény alapján mekkora összeg illeti meg a másik felet. Ezzel megfosztja az önkormányzatokat attól a lehetőségtől, hogy a korábbi törvény alapján keletkezett igényük összegszerűségét vitassák, és ha a másik fél ezt nem ismeri el, egy független hatalmi ág, a bíróság döntését kérhessék."

Elnök: "Megadom a szót Balsay Istvánnak, a területfejlesztési bizottság elnökének, a bizottság előadójának."

Balsay István (a területfejlesztési bizottság előadója): "A területfejlesztési bizottság megtárgyalta a T/2933. számú törvényjavaslatot … megállapítottuk, hogy a törvény általános vitára alkalmas."

• meg kell találni a jogorvoslati módot,
• meg kell találni - nem e törvény keretén belül, hanem azon kívül - az 1993 őszén keletkezett újabb igényeket,
• és ki kell térni - nem e törvény keretei között, később - arra, hogy az önkormányzatok között keletkezett vitás kérdéseket miképp rendezi a tisztelt Ház."

Kifejti, hogy minden eszközt meg kell ragadni, az önkormányzatokkal való megegyezésre és a juttatások mihamarabbi rendezésére (különösen azon településeknél, ahol a működőképesség került veszélybe, és ahol az önkormányzat hitelfelvétellel, illetve a polgárok befizetésével valósította meg a teljes gázközművet.

" … az önkormányzati szövetségek által elmondott észrevételeket is orvosolni kell, különös tekintettel e törvényen kívül az 1993 után keletkezett különböző önkormányzati igényekre."

Elnök: "Megadom a szót Latorcai Jánosnak, a gazdasági bizottság elnökének, a bizottság előadójának."

Dr. Latorcai János (a gazdasági bizottság előadója): "A gazdasági bizottság megtárgyalta a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények kielégítése céljából benyújtott törvényjavaslatot. A bizottság vitája során egyértelműen egyetértett abban, hogy rendkívül fontos területet érint a törvényjavaslat, …"

Elnök: "Most a költségvetési bizottság előadói következnek. Először megadom a szót Arnóth Sándornak, a költségvetési bizottság előadójának."

Arnóth Sándor (a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója): "A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, … és többségi döntést hozott."

• ha három falu egyszerre, összefogva anyagi lehetőségeiket, elvégezte a beruházást, és csak egy falu kapja meg hármójukat illető pénzt, akkor milyen lehetőség van a kijavításra,
• szóba került … , ahol a településen kívüli vezetéket és műszaki berendezéseket is a községek finanszírozták, és ezt nem ismerték el azok, akik a felmérést végezték."

A bizottság "… általános vitára a törvényjavaslatot alkalmasnak találta."

Elnök: "Köszönöm. A kisebbségi véleményt Soós Győző képviselő úr ismerteti. Megadom a szót."

Dr. Soós Győző (a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója): "… a kisebbség támogatja azt, hogy az önkormányzatok hozzájussanak jogos vagyonukhoz, mégpedig minél gyorsabban. … közös erőfeszítéssel megpróbáljuk majd megoldani."

"Amiben nincs egyetértés, az a megoldás módja." Vitás kérdések:

• Véleményük szerint súlyosan aggályos, hogy "ez a törvény nem terjed ki valamennyi önkormányzati gázközmű-vagyonra, tehát konkrétan a '93-95 közötti időszakban történt beruházásokra … a költségvetésben erre meg kell találni a forrásokat."
• "Aggályosnak tartjuk … , hogy a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy az önkormányzatok számára a jövő évi többletforrásokról van szó." "… itt vagyonról van szó, vagyonfelélésről van szó, ..."
• "Ami gondot jelent, hogy … meseautók járják az országot hetek óta, a miniszterek szerződéseket kötnek, pénzeket visznek, … és nem is lehet tudni, hogy milyen szerződéseket és ki köt szerződéseket. A költségvetési bizottságban egyértelműen megfogalmazódott az, hogy kérünk kimutatást … " (mindezekre vonatkozóan).
• "voltak egyéb észrevételeink is, amelyek a törvény jobbítására vonatkoztak, így a szétvált települések ügyére, gesztortelepülésekre, …"

Elnök: "Tisztelt Országgyűlés, most a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 15-15 perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Búza Attilának, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; .."

Dr. Búza Attila (a FIDESZ képviselőcsoportja részéről): ".. a nagyszámú és azonos jogi alapon nyugvó igények megalapozott számítások, szakértői vélemények alapján, az érintettekkel egyeztetett és átlátható módon, egységes elvek szerint kerülnek számszerűsítésre. … A törvény elfogadásával, az önkormányzatok rövid időn belül teljes járandóságukhoz hozzájuthatnak."

A későbbiekben ismerteti a jelenlegi jogi helyzet kiinduló pontjait, az Önkormányzati trv.-t (" A törvény a vagyonátadást vagyonátadó bizottságok útján szándékolta lebonyolítani, erre azonban nem kerülhetett sor … ,mert a gázszolgáltató állami vállaltok, '93-ban részvénytársasággá alakultak, s vagyonuk része lett az önkormányzatoknak ígért gázközművagyon is."), a 93. évi LXXXII. sz. trv.-t, és az Ötv. 1995. évi kiegészítését.

"Az említett törvényekben a jogalkotó következetlen volt, … mert a kétfajta jogcímen járó juttatás részben fedte egymást, másrészt a fogalmak pontos definíciójának hiánya a jogalkalmazást nehézségek elé állította. Még tovább nehezítette a helyzetet, hogy a gázszolgáltató társaságok állami tulajdonú részesedését privatizálták." Ezt követte az ismert alkotmánybírósági döntés.

Kitért arra, hogy - szemben az előző kormánnyal, aki "képtelen volt a gázközművagyon, alkotmányos alapon nyugvó rendezésére" -, jelen törvényjavaslat kiküszöböli az elmúlt időszak tévedéseit, s mindezt az alkotmánnyal összhangban teszi. Éppen ezért "támogatjuk a törvényjavaslatot".

Elnök: … "Tisztelt Országgyűlés! … Hozzászólásra következik Csabai Lászlóné képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében …"

Csabai Lászlóné (az MSZP képviselőcsoportja részéről): Előadja a "mi véleményünket az előzményekről".

" '90 és ' 94 között …a vagyonátadó bizottságok elutasították az önkormányzatok igényeit. .. A törvényeket különbözőképpen értelmezte az állam, és .. az önkormányzatok. … Közben az átalakulási törvény előírásainak megfelelően gazdasági társasággá alakultak a gáz- és villamosenergia-szolgáltató állami vállaltok."

A felszólaló képviselő asszony szerint: a gázközművagyon vita csúcspontja a szolgáltató társaságok privatizációja volt, az Ötv. 95-ös módosítását több változat előzte meg, az önkormányzati szövetségek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. "Tény, hogy a … 40 %-os mérték, közel megegyezett azzal a részvényértékkel, melyet az 1993. évi LXXXII. törvény alapján számítottak ki az önkormányzatoknál."

"Eddig a jogszabályok sora, melyek … azt szolgálták, hogy a gazdasági társaságoknál maradjon minél nagyobb mértékben az állami tulajdon, illetve az állami bevétel minél nagyobb legyen."

A MSZP frakciójának véleménye ("nem kevés vitát és vívódást" követően) a beterjesztett törvénytervezetről:

".. azt kellene kérni, hogy … valós felmérések következzenek be."

" … miután az érintett önkormányzatok 18-20 százaléka nem fogadja el a részére kiszámított kártérítést, miután az érintett önkormányzatok … nem kapják meg készpénzben az összeget", az lenne a logikus lépés, hogy ne támogassák a törvény általános vitáját.

"Mi mégis támogatjuk a törvény vitáját;" Mindennek indoklásaként főként az önkormányzatok nehéz gazdasági helyzetét hozza fel a képviselő asszony.

"Abban a hitben és bizalomban támogatjuk a törvény vitáját, hogy … képesek leszünk javítani a törvényen … " Mindezt négy kérdésben fogalmazza meg:

• felülvizsgálandó azon önkormányzatok jelzése, akik nem fogadták el a tanácsadó cég számításait,
• olyan megoldást kell találni, amely biztosítja az önkormányzatok számára a jogorvoslat lehetőségét,
• a készpénz mértékét legalább 50 százalékos mértékre kell emelni,
• végül foglalkozni kell az 1993 utáni, de a privatizációt, '95-öt megelőző időszakban épített gázvezetékvagyon - illetve forrásátadásokkal is (melyeket a tanácsadó cég is felmért), mivel a szolgáltatási szempontból gazdaságtalan kistelepülések kényszerhelyzetben voltak a gázszolgáltatásról szóló tárgyalásokon (a keretátadások is kényszerből történtek), és jó lenne e, főként kistelepüléseket érintő kérdéseket is igazságosan lezárni.

Ezt követően a felszólaló kitért az előlegkérdésre is ("jó PR fogás"-nak tartja, és kifejti, hogy "ez nem ajándék").

Elnök: "… Hozzászólásra következik Tóth Imre képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében …"

Tóth Imre (az FKGP képviselőcsoportja részéről): "A felméréssel összefüggésben felmerülő önkormányzati aggályokból egy csokor:"

• a külterületi gázelosztó vezetékek teljes köre hiányzik (ezek definiálása szakszerűtlen),
• a gázfogadó (nyomásszabályozó) állomások a felmérésben nem jelennek meg,
• a MOL gázátadó állomások létesítéséhez adott önkormányzati hozzájárulások ellentételezése hiányzik,
• a közös vezetékek visszaosztására az egyenlő arány nem megfelelő, nem tükrözi a valós viszonyokat, további vitára adhat okot,
• az átalakulási vagyonmérleg sok tekintetben nem megfelelő kiindulási feltétel,
• a vezetékek figyelembevétele minden esetben az üzembe helyezés (ne pedig a későbbi aktiválás) legyen,
• a vezetékvagyon meghatározása valós eszközértéken és ne részvényértéken történjen,
• a később önállóvá váló települések esetében -, és több települést érintő, közös beruházásoknál sok esetben nem megfelelő a vagyon településhez rendelése,
• a településsoros juttatási adatok törvénybe foglalásával szükséges lenne az adatok pontosságának (tévedhetetlenség) biztosítása (ellenőrzésről nincs tudomásunk), ennek hiányában szükséges az adatok utólagos módosításának, vagyis a jogorvoslati lehetőségnek a biztosítása, szükséges a kompenzáció számítási módszerének a törvénybe foglalása,
• szükség lenne az elfogadott igénymódosítások közzétételére,
• a gázvezetékek elsődleges értékmegállapításánál alkalmazott szorzótényezők sok esetben csökkentik a gázvezeték értékét,
• a kompenzáció figyelembevételi idejét az Ötv. szerinti vezetékeket esetében 1990. utáni -, az 1993. évi LXXXII. sz. trv. szerinti hozzájárulások esetében 1993-95. közötti időre ki kellene tolni.

• 1./ a vagyonátadás értékének meghatározásában,
• 2./ az Ötv. 107 § (6) bekezdése alapján történő vagyonjuttatás kérdésében,
• 3./ az 1993-95 közötti önkormányzati beruházások megtérítésének kérdésénél,
• 4./ a jogorvoslás lehetőségének biztosításában, végezetül s valorizációs kérdésekben.

"Valamennyi fő kérdésre kiható körülmény az, hogy a kormányhatározat nyomán az abban foglaltak szerinti tényleges felmérésre nem került sor, a rendelkezésre álló adatokat a pályázat nyertese a korábbi adatbázisokból, elsődlegesen az átalakulási vagyonmérlegből állította elő."

"… a Dégáz területén az Interauditor Kft. felmérése szerint … 1183 kilométer gázvezeték megépült, … de nyilvántartásukba nem került be." Ilyen vezetékek más gázszolgáltatóknál is vannak. E vezetékek tulajdonjoga kétséges.

"A felmérő cég által is jelzetten sok adat- és vagyon-nyilvántartási bizonytalanság van a szolgáltatók vagyonnyilvántartásában" A külföldi tulajdonú szolgáltatók monopol helyzetükből eredően "komoly befolyással, nyomással bírnak az önkormányzatokra, kormányra vagy állami hivatalokra egyaránt."

"… Az előterjesztői fogadókészség és rugalmasság esetén a módosító indítványokra vonatkozólag végre van esély a végleges rendezésre. Az előterjesztő és az önkormányzatok irányában a Független Kisgazdapárt frakciója ehhez partner, és támogatja a törvénytervezetet."

Elnök: "… Hozzászólásra következik Kóródi Mária képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjnak vezérszónoka …"

Dr. Kóródi Mária (az SZDSZ képviselőcsoportja részéről): A téma önmagában is a szakmai megközelítést igényli. ".. a kormány és az önkormányzatok közötti vagyoni huzavona, … természetes következménye a rendszerváltozásnak.."

"A kormány a törvény útján való érvényesítést választotta. Azonban több problémája adódik a kormány által választott megoldásnak."

• a törvénynek valójában módszert, mindenhol azonos módon figyelembe veendő szempontot kellett volna megállapítani, és nem egyedi, összegszerű igényeket (amely megoldás lehetetlenné teszi, a szükségszerűen felmerülő vitát),
• a törvényjavaslat nem foglalkozik:

• 1990-93 közötti, állami forrásokból létesülő belterületi közművagyonnal,
• az 1993-95 közötti "önerős" közművagyonnal,
• a települések közötti, külterületi közművagyonnal,

• a javaslat nem veszi figyelembe az idő közben bekövetkezett közigazgatási változásokat (ami az érintett települések között feszültségeket gerjeszt),
• a településeknek kifizetendő kompenzáció mértéke megkérdőjelezhető, mivel tényleges közműfelmérés nem történt, a vagyonfelmérés bázisadata csupán, az átalakulási vagyonmérleg volt (ami nem tartalmazza feltétlenül a tényleges értéket),
• nem fogadható el a kártalanításra tett javaslat (a vonatkozó kormányhatározat pénzbeli kártalanítást ír elő, az államkötvény juttatás nem jelent garanciát az önkormányzatok számára),
• a törvényjavaslat a törvény erejénél fogva járó juttatást állapít meg, ezért akár a szabályozás, akár az érték megtámadása kizárólag az Alkotmánybíróság előtt lehetséges,
• valószínűsíthető, hogy több önkormányzat vitatni fogja a törvényben foglaltakat, felmerül a jogorvoslat lehetőségének a kérdése,

Elnök: "… Hozzászólásra következik Szászfalvi László képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából …"

Szászfalvi László (az MDF képviselőcsoportja részéről): E kérdésnek immár történelme van, "… szükséges, hogy helyére kerüljenek végre a dolgok."

Három fontos időszakot szükséges különválasztani:

• az 1990. szept.-30. - 1993. aug. 3. közöttit,
• az 1993. aug. 3.- 1995. dec. 31. közöttit, illetve
• az 1995. (a privatizáció) utánit.

A fő korszakhatárt a gázszolgáltatók privatizációja jelenti, amely visszafordíthatatlanná tette a folyamatot, s mindez hatalmas erkölcsi és anyagi károkat okozott az önkormányzatoknak.

"A gázközművagyonnal kapcsolatos törvényjavaslat az Alkotmánybíróság 36/1998. számú határozatán alapul." Az Ötv. eredeti koncepciója szerint, a vagyonátadó bizottságok állapították volna meg a közművagyon pontos mértékét (a törvényi ismérvek alapján) és határoztak volna annak tulajdonba adásáról. Ez nem történt meg, így a "helyébe lépő törvényi, ex lege juttatás törvényi meghatározásakor el kellett volna végezni az értékjog értékének megállapítását …" Ehhez mindenképpen szükség lett volna arra, hogy az önkormányzati törvény szerinti meghatározásokat és az előírt további eljárásokat a törvényelőkészítés során legalább szükséges statisztikai valószínűséggel modellezzék." Egyébként nem megállapítható az Ötv. szerinti, eredeti vagyonjuttatás mértéke és így nem végezhető el az összehasonlítás sem.

"… a kormány a teljeskörű vagyonfelmérési és -értékelési munka elvégzésére közbeszerzési pályázatot írt ki, melyet egy konzorcium nyert el." A konzorcium javaslatának melléklete tartalmazza az önkormányzatokat megillető értékjog értékét.

"A javaslat a törvényi szabályozásból eredően biztosítja, hogy az önkormányzati igények kielégítésére ugyanazon elvek alapján, minden érintett számára megismerhető módon kerüljön sor."

Szükséges és fontos, hogy ha a törvény elfogadásáig egy-egy önkormányzat részéről, igazolt véleményeltérés merül fel, úgy ezek kapják meg a lehetőséget a módosításra.

További gond és dilemma az 1993. augusztus 3.-ától a privatizációig terjedő időszak, "hiszen bár jogi kötelezettség ebben az időszakban nem volt, ám az önkormányzatok bizonyíthatóan kiszolgáltatott helyzetben voltak, sőt a szolgáltatók gyakran visszaéltek gazdasági erejükkel, illetve helyzetükkel." E "jogos igények" kezelésére jelen törvényjavaslat keretében nem lát lehetőséget. "Mindazonáltal mindenképpen szorgalmazzuk, hogy ezen időszaknak a dilemmáit is feloldó törvényi szabályozás szülessen."

Végül, a privatizáció utáni helyzet vonatkozásában jelezni kell, hogy "Nem tudunk továbbra sem egyetérteni azzal a folyamatos gyakorlattal, hogy 'gazdaságtalan beruházás' címkével ellátva több száz milliós nagyságrendben valósulnak meg fejlesztések, gázberuházások az adófizető állampolgárok forintjaiból, állami és területfejlesztési, lakossági és önkormányzati forrásokból, ám a létrehozott érték és vagyon a privatizált szolgáltatók tulajdonába megy át, mindenféle ellentételezés nélkül."

Elnök: "… Hozzászólásra következik Balczó Zoltán képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő … "

Balczó Zoltán (a MIÉP képviselőcsoportja részéről): "A jelen törvényjavaslat … régi adóságot kíván … rendezni. Az 1990-es önkormányzati törvény ... a megalakuló önkormányzatoknak vagyont akart juttatni… "

"Teljesen eltér a 1993-as LXXXII. törvény jogalapja, hiszen itt … a lakosság, az önkormányzatok a saját maguk forrásaiból építették ezeket a közműveket, … 1995-ben sor került a privatizációra, … ez után őket kompenzálni kell."

" … vajon ez a jelenlegi rendezés valóban végleges-e, és valóban megfelel-e a jogbiztonság követelményének …" Idézve az Alkotmánybíróság határozatából: " az egyedi igényektől az igények sztenderdizálásával együtt járó eltérések nem haladhatják meg a szükséges mértéket." Felmerülő kérdések: "vajon hogyan mérhetők az egyedi igények, vagy az egyedi igények reálisak-e, .. nem irreális-e az az összeg, amit megállapít a kormány."

Mivel az állam az egyedi bírósági perek helyett egy törvényben határozza meg a kompenzálás módját, és a teljes számszerű mértékét, "akkor az Országgyűlés tulajdonképpen egy döntőbíró szerepet lát el, hiszen ha egyedi, későbbi jogorvoslatra nincs lehetőség, akkor most döntünk a két …. (ellenérdekelt) … fél között."

"A másik alapvető kérdés, hogy teljes körű lest-e ez a kompenzálás és megoldás. … itt a kritikus időszak 1993. augusztus 3.-a és az 1995-ben bekövetkezett privatizáció közötti időszak. Ez 900 önkormányzatot érint, nagyságrendileg 13 milliárd forintban. Miért nem kívánja ez a törvényjavaslat ezeket az igényeket kompenzálni és rendezni."

Mivel a 90-es önkormányzati törvény alapján, még az után az állami vagyon után is jár juttatás az önkormányzatoknak, amit nem ők hoztak létre, akkor - a felszólaló szerint - joggal vélhették az önkormányzatok, hogy a lakossági és önkormányzati forrásból, a '93 után létesített közműhöz nekik igenis tulajdoni joguk van.

Idézve a felmérést végző konzorcium anyagából " a fenti időpont után is folytatódott a források átadása, egyes területeken sokkal nagyobb mértékben, mint korábban, sőt számos esetben még a gázszolgáltató társaság privatizációja után is." S mindezt a települések "kényszerhelyzetben" tették.

"Ezért a MIÉP ezt a törvényjavaslatot csak abban az esetben tudja elfogadni …. , ha ebben a törvényben kerül sor arra a garanciális kötelezettségvállalásra, hogy ezen önkormányzatok igényét törvényileg fogja szabályozni az Országgyűlés, méghozzá, …2001. junius 30.-ig."

"Ebben a konkrét javaslatban is azt látjuk, hogy egy elvarratlan szál marad, és megint félmegoldás születik."

Elnök: "Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatásra a következő ülésünkön kerül sor" (Terv szerint: a 2000. november 6.-val kezdődő héten.)

** Megjegyzés: részletek a bizottsági üléseken - és a parlamenti, általános vita I. fordulójában elhangzottakból, főként a szakmai véleményeket kiragadva és a települési önkormányzatok szempontjait figyelembe véve.